IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Kutatási szabadság és annak korlátái a magyarországi lev é It ár a kb a n A korlátozás alá eső iratokban való kutatáshoz az illetékes minisztérium előzetes, írásos, névre szóló engedélye volt szükséges. Csak akkor volt adható engedély, ha a kutató publikálás előtt az engedélyt adónak bemutatta a kéziratot. A hivatásos kutatónak kevesebb anyag esetében kellett az előzetes engedélyt beszereznie (de anyakönyv esetén igen). Külön szabályozták az államközi egyezmény keretében érkező külföldi kutató kutatását: az 1944. szeptember 30. előtt keletkezett, korlátozás alá nem vont iratokat kutathatta. Korlátozás alá eső iratok és 1944. szeptember 30. után minden irat kutatása tilos a külföldieknek, kivéve, ha a kulturális miniszter felmentést adott. A magánúton érkező külföldi kutató számára 1918. január 1. előtti anyagban kutatáshoz a levéltár vezetője, 1944. szeptember 30. előtti anyagban a LIG engedélye kellett. A szabályozás értelmezéséhez kapcsolódóan a Kulturális Minisztérium a LIG számára kifejtette, hogy az egyházi levéltárakban történő kutatási korlátozásokhoz speciális jogi szabályozásra nincsen szükség, mert azok 1969—1970 óta szaklevéltárként működnek, így a kulturális miniszter felügyelete alá tartoznak, rájuk is vonatkozik a LUSZ. Új utasítás „kiadása jogi szempontból téves volna, de politikai szempontból sem volna célszerű”. Ha az addigi korlátozásokon túl még további korlátozó intézkedések volnának szükségesek, akkor azt az Állami Egyházügyi Hivatal segítségével kell érvényesíteni, „annál is inkább, mivel az eddigi gyakorlat során az egyházi levéltárakról külön nyílt jogszabályban rendelkezés még nem történt”.33 33 1262/1975 I. KM - Az egyházi levéltárakban történő kutatás korlátozásáról (1975. 11. 26.) 34 A Minisztertanács 118/1989. MT rendelete a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről (1989. 11. 30.) A rendszerváltás előtti utolsó szabályozás 1989-ben keletkezett, amikor a Minisztertanács a kutatások egyes kérdéseit, tulajdonképpen a kutatás korlátáit és kereteit szabályozta.34 A már nyilvánosságra hozott anyag — ha azt bíróság nem tiltotta meg — korlátozás nélkül kutatható. A 30 évnél régebben keletkezett iratok szabadon, a fiatalabb iratok csak az iratképző vagy jogutódja — továbbá külföldi kutató esetében a Külügyminisztérium további — engedélyével kutathatók. A 30 évnél régebben keletkezett iratok közül csak az illetékes szerv (általában az iratképző vagy jogutódja, a belügyi, a külügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a pénzügyi, a kulturális tárca) személyre szóló előzetes hozzájárulásával kutathatók az alábbi tartalmú iratok: állam-, szolgálati vagy üzemi titok; állampolgár sági, névváltoztatási, állami anyakönyvek és ügyek, örökbefogadási ügyek, külföldiek ellenőrzése (keletkezési évet követő 90 évig); büntető-, polgári, munkajogi peres és nem peres ügyek (keletkezési évet követő 70 évig); külpolitikai érdekeket sértő, külállamokkal kapcsolatos ügyek, külföldön működő magyar egyesületek, szervezetek, büntetés-végrehajtási ügyek, 1939. január 1. után államosított, külföldi érdekeltségű vállalatok és 100 holdon felüli birtokok, valamennyi szerv személyzeti ügyei ( keletkezési évet követő 50 évig). 1994-bean az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése tárgyában hozott határozatában a LÚSZ egyes pontjait, az 1989. évi kutatási szabályozást, valamint az államtitokról és szolgálati titokról szóló jogszabályokat alkotmány ellenesnek 15
