IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Kutatási szabadság és annak korlátái a magyarországi lev é It ár a kb a n tokban az ügyviteli célú kutatáshoz az összes kutatási lehetőséget ki kellett meríteni, magánfeleknek és nem rendőrségi szerveknek másolatot kiállítani és felvilágosítást adni szigorúan tilos volt, az ilyen érdeklődőket a BM Titkárságához vagy a megyei rendőrkapitányhoz kellett irányítani. Tudományos kutatóknak adhattak általános felvilágosítást, de konkrét személyről csak kutatási engedély megléte esetén. A kutatási engedélyt ugyancsak a BM Titkárság és a megyei kapitányok adhatták meg, és csak az engedélyben megjelölt tárgyra vonatkozó iratok voltak kiadhatók. Külföldi kutatók számára az engedély elengedhetetlenül szükséges volt, még a felvilágosításhoz is. A rendelkezéseket a levéltári dolgozókra is érvényesíteni kellett.20 20 88159/1962 LO — 1919. augusztus 1-e után keletkezett belügyminisztériumi és rendőrségi fondok kutatása (1962. 07. 30.) 21 134585/1964 LO - 1945 utáni iratokban való kutatás (1964. 02. 24.); 137129/1964 LO - Középiskolai tanulók levéltári kutatása (1964. 11. 25.) 22 134584/1964 LO — Büntetőintézetek irataiban való kutatás szabályozása (1964. 02. 26.) Ezt egészítette ki: 51540/1972 X. LIG - Kutatási korlátozás kiegészítése (büntetőintézetek iratai) (1972. 03. 21.), a tudományos kutatást is csak a LIG engedélyével végezhették. 137128/1964 MMLO - Kutatási engedélyekkel kapcsolatos eljárás szabályozása (1964. 11. 24.). Ezt egészítette ki: 51540/1972 X. LIG — Kutatási korlátozás kiegészítése (büntetőintézetek iratai) (1972. 03. 21.) 23 134492/1965 LO - 1945-1956 években keletkezett iratok kutatási engedélyezése (1965. 02. 16.) 24 135091/1967 LO; 94631/1968 XVIII. LIG - Ki- és betelepítési iratok kutatása és ügyviteli használata (1967. 05. 20.; 1968. 06. 26.) 1964-ben az 1945 utáni iratanyagban kutatni vágyók száma olyan mértékben növekedett meg, hogy a kutatók egyes körét kizárják a kutatásból: a középiskolás diákok és a magáncélú kutatást végzők számára a továbbiakban nem engedélyezték a kutatást. Később ezt a rendelkezést finomították, és engedélyezték a szakkönyvtár és a folyóirat-gyűjtemény használatát.21 Ugyanebben az évben a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium, az ügyészségek, a büntetés-végrehajtási szervek megbízottai írásos felhatalmazással kutathatták az iratanyagot, tudományos kutatást az MM LO engedélye alapján lehetett végezni, és ez a levéltári dolgozókra is érvényes volt.22 1965-ben az 1945—1956 között keletkezett iratok kutatását ismét szabályozták. A 18 éven aluliak számára a kutatást nem engedélyezték. Az engedélyt a levéltár vezetője adta ki, de egyes iratok esetében az MM LO, a Belügyminisztérium vagy az Igazságügyminisztérium engedélye volt szükséges. A tudományos kutatáshoz tudományos intézmény írásos megbízása, szakdolgozat esetében az egyetem/főiskola igazolása volt szükséges. A korlátozásokat igen szigorúan vették: „Tekintettel arra, hogy az 1945 utáni iratok bizalmas zárt anyagot képeznek, államtitkot is tartalmaznak, a fenti rendelkezések maradéktalan megtartását ellenőriztetni fogom s a mulasztókkal szemben a legszigorúbban fogok eljárni”.23 1967—1968-ban nem vált egyszerűbbé a kutatási helyzet: az 1945—1949 között keletkezett ki- és betelepítési iratokat zárt iratanyaggá minősítették, amelyet csak a BM Titkárság engedélyével lehetett kutatni. Engedélyt csak a politikailag fontos tanulmányok elkészítéséhez adtak, egyetemi hallgatók diszszertációk és tanulmányok elkészítéséhez nem kaptak engedélyt a kutatáshoz.24 11
