IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba 1954 nyarán a külföldi megkereséseket úgy szabályozzák, hogy a közvetlenül a levéltárakba érkezett megkereséseket előbb a LOK-nak kell beküldeni és az onnan jövő utasítás szerint kell intézkedni (ez nem vonatkozott az anyakönyvi kivonat, képesítésre vonatkozó kivonat, másolat, felvilágosítás kérésére).14 14 02-00-8/1954 LÓK - Külföldről érkező kutatási igényekkel kapcsolatos eljárás (1954. 06. 10.) 15 86401—9—47/1954 LÓK — 1945 utáni anyagban való kutatás engedélyezése (1954. 07. 30.) 16 02-00-1/1955 LÓK - Külföldi állampolgár kutatók levéltári kutatásának szabályozása (1955. 02. 11.) 17 86401-15-10/1955 LÓK - Az 1945 január után keletkezett iratanyagban való kutatás és az iratok felhasználása (1955. 09. 25.); 87368/1960. LO (1960. 02. 15.), utóbbit csak hivatkozásból (vö. 27. jegyzet) ismerem. 18 86401-15-2/1957 LÓK - Az 1945 után keletkezett levéltári anyagban való kutatás engedélyezésének módosítása (1957. 04. 11.) 19 88958/1960 LO — Levéltári kutatás szabályozása a BM provenienciájú anyagban (1960. 08. 19.) Ugyanebben az időben szabályozzák az 1945 utáni iratanyagban való kutatás engedélyezését, politikailag megbízható személyek számára adva többlet]ogosuits ágokat. A megyei, városi és budapesti kerületi pártbizottságok megbízólevelével rendelkezők az 1945 utáni iratanyagban is végezhettek kutatást, de saját személyükre vonatkozó anyagban nem kutathattak.15 Az éberség 1955-re is fokozódott: a külföldi állampolgárok levéltári kutatása esetében a levéltár köteles volt értesíteni a LOK-ot a látogatásról. A külföldi az 1918 előtti anyagban akadály nélkül kutathatott, az 1918 utáni anyagban csak a Külügyminisztérium írásbeli engedélye alapján (amelyet a levéltárnak kellett kérvényeznie a LÓK útján). Az átnézett iratanyag jegyzékét nyolc napon belül a LOK-hoz meg kellett küldeni. A külügyi iratanyagban kül- és belföldi csak a Külügyminisztérium engedélyével kutathatott.16 1955 őszén a LÓK újabb rendeletet adott ki „a kérdés végleges szabályozásáig, átmenetileg”: az 1945. január 1-je után keletkezett iratanyagot zárt iratnyagnak kell tekinteni. Ezt a rendelkezést még 1960-ban is megerősítik, „magáncélú kutatás ezekben az iratokban nem végezhető, közérdekű (tudományos) kutatáshoz pedig továbbra is a LÓK adhat engedélyt”.17 Az 1956. évi forradalom és szabadságharc után, talán a politikai enyhülés egyik jeleként a szigorú szabályozáson is lazítottak. 1957 áprilisában az MTA Történettudományi Intézete jogot kapott arra, hogy maga döntse el, ki az, aki jogosult az 1945 utáni iratanyagot kutatni, tehát az intézet garanciát vállalt munkatársaiért. Az intézet feladatává vált a továbbiakban annak megítélése, hogy „ne kerüljön olyan adat avatatlan kezekbe, amely államérdeket, népgazdasági érdeket, bármely más közérdeket vagy jogos magánérdeket sértene”.18 1960-ban vezették be, hogy a központi levéltárakban őrzött csendőri-rendőri személyi ügyekben, az államrendészeti/internálási, rendőri felügyeleti, egyesületekre, politikai pártokra, munkás- és parasztmozgalmakra vonatkozó rendőri-csendőri anyagban kutatást végezni csak a Belügyminisztérium Titkársága vezetőjének vagy helyettesének előzetes engedélyével volt szabad. A megyei levéltárak hasonló irataiban a megyei rendőrkapitányság vezetőjének vagy helyettesének az engedélye kellett a kutatáshoz.19 1962-ben az 1919. augusztus 1-je után keletkezett belügyi és rendőrségi ira10
