IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Horváth J. András szerk.: A levéltári kutatószolgálat ma - kérdések, feladatok, tendenciák. Kerekasztal-beszélgetés. LSZ 58. (2008) 2.
Trostovszky: Korántsem vitatom az emberi tényező szerepét, sőt, nagyon is hangsúlyoznám. De azért attól, hogy azt fontosnak tartjuk, ez még nem zárja ki azt, hogy jól megírt segédletekkel segítsük a kutató eligazodását. A kettő egyáltalán nem zárja ki, sőt erősíti egymást. És megint visszatérve kedvenc vesszőparipámhoz, az integráció kérdéséhez, úgy vélem, hogy ha kihasználjuk az ebből eredő előnyöket, személyi feltételek ide vagy oda, jóval erősebbek leszünk. Továbbá, hogyha nem csak a kutatószolgálatra kiképzett vagy ott már húsz éve teljesítő levéltárosok vesznek részt ebben, akkor azok is, akik különben csak azt hiszik, hogy ott üldögélnek a munkatársak és malmoznak, megtudják, hogy milyen ez. Jobban felmérik az igényeket és jobb segédleteket fognak készíteni. Annak érdekében, hogy csereszabatosak legyenek az emberek. Mert ez fontos. Szükséges, hogy minden levéltáros, csak azért, mert történetesen a Helytartó tanácshoz ért, ne mondhassa azt, hogy dunsztja nincs arról, hogy a családi levéltárakkal mi a helyzet. Ha szükséges, akkor fogjuk a kutató kezét és vezessük, de alapvetően tekintsük felnőttnek, és adjuk meg neki a lehetőséget, hogy önállóan elérje mindazt, amit sok helyen, korábban nálunk is kizárólag a levéltárosokkal együttműködve tudott elérni. Reisz: Hadd térjek vissza a vezetői szerep, avagy a „levéltári elit” kérdéséhez. Azt mondom, hogy igen, vezetőként bizonyos mértékig másként kell gondolkodnom. Emlékeim szerint én voltam az, aki azt forszírozta, hogy bizony üljön be a referens a kutatóterembe, szenvedjen végig egy napot és érzékelje, hogy itt nincs megállás, hanem egy állandó nyomás van a kollégákon, és sok esetben ez a nyomás abból fakad, hogy a referens a szobájában nem végezte el jól a munkáját és nem írta le azt, amit le kellett volna írnia. És azt is el akarjuk érni, talán haladunk is efelé, hogy a referens éles helyzetben a saját bőrén érezze meg azt, hogyha a szomszéd szobában ülő referens is rosszul végzi a munkáját, éles helyzetben. Azt hiszem, hogy mindezt egy jó vezető nem csak mondja, de hiszi is, hogy bizony nagyon fontos erősíteni, váltani ezeket az embereket, kedvezményeket adni nekik, valahogy kikapcsoltatni őket időnként. Amúgy figyelembe vehetünk akár külföldi példákat is. Azt hiszem, az osztrákok is ezt csinálják: mindig más ül bent. Tehát lehet akár azt is csinálni, hogy mindenki kutatószolgálatossá válik egy idő után, és mindenki tudja azt, hogy ha rosszul végzi, akkor holnap valaki emiatt majd szidni fogja öt. Toronyi: Én csak azt szeretném megemlíteni mint referens és mint kutatószolgálatos, meg mint vezető és mint beosztott, és mint kutató, hogy a magam részéről nagyon sokat tanultam a kutatóktól. S ezt azért lehet irigyelni a kutatószolgálatosoktól, hiszen hát mégiscsak a kutató tud legtöbbet arról, amit kutat, abból nagyon sokat lehet tanulni. Viszont egy javaslatom van; úgy vélem, nagyon fontos más levéltárak megismerése, s én, mint kis levéltárban dolgozó, aki állandóan rá vagyok kényszerülve arra, hogy más levéltárakban is kutassak, azt gondolom, hogy ezt nem szabad feladni. Akár terápia céljából is érdemes elmenni egy kis vidéki levéltárba, mert egész máshogy kell kikérni az anyagot, mint az OL-ban vagy a Fővárosi Levéltárban. Kenyeres: A „levéltári elit”, — tetszik, ezt majd használni fogjuk — szóval csak kifelé hangoztatja a lózungokat... ! [Derültség] - hát én nem így érzem. Van itt egy alapvető probléma, Reisz T. Csaba is utalt rá, s ez többé-kevésbé áll a BFL-re is, nevezetesen, hogy itt szemléletváltást kell véghez vinni. Azt is szeretném leszögezni, a másik fölvetésre reagálva, hogy kutatóterem nélkül levéltár soha nem lesz. A mi életünkben biztos, hogy nem lesz. Mindig azt mondják, hogy adatbázis, digitalizáció, nem kell bejönni a levéltárba; ez nem igaz, szerintem, minél több adatbázist építünk, annál többen jönnek be a levéltárba és nem lesz olyan állapot, hogy minden iratanyagot digitalizáljunk. Majd a 33
