IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Alkotmánybírósági határozat a levéltári kutatás szabályairól. • 1994.06.24 [34/1994 AB határozat = Magyar Közlöny 1994/68.]

2490 MAGYAR KÖZLÖNY 1994/68. szám INDOKOLÁS 1. 1. Az indítványozó a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártiratai (a továbbiakban: pártdokumentumok) levéltári kezelésének, megismerésének, tudományos kutatásának lehetőségeit és korlátáit meghatározó különböző jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányossági vizsgála­tát kérte. Álláspontja szerint a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló, módosított 1969. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ltvr.) 10/A. §-ának az a szabálya, amely szerint a művelődési és közoktatási miniszter gon­doskodik az egykori pártdokumentumok kezeléséről és kutathatóságáról, továbbá a Ltvr. végrehajtásáról szóló 30/1969. (IX. 2.) MT rendelet (a továbbiakban: Lvhr.) 13. § (2) bekezdése, amely a levéltári kutatás részletes szabá­lyainak meghatározását szintén a művelődési és közokta­tási miniszterre bízza, alkotmányellenes, a védett levéltári anyagokra vonatkozó kutatási engedélyek kiadására és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályozás pedig „önkényes” [Ltvr. 14. § (2) bekezdés]. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatát (a továbbiakban: LÜSZ) kiadó 130/1971. (MK 1O./mM utasítás 109—110. és 122. §-ai, amelyek a levéltári kutatást engedélyhez kötik, az indítványozó szerint ugyancsak alkotmányellenesek. A szabályzat 136. § (1) bekezdése, valamint 160. § (2) bekez­désének f) pontja azért összeegyeztethetetlen az Alkot­mánnyal, mert dokumentumok másolását e rendelkezések külön engedélyhez kötik. Végül ugyané bekezdés e) pontja az indítványozó nézete szerint alkotmányellenes módon tesz különbséget az 1945 előtt és után keletkezett iratok, illetve a magyar és a külföldi állampolgárok között. ütalt az indítványozó arra is, hogy a miniszteri utasítás nem jogszabály, így jogokat és kötelezettségeket sem állapíthat­na meg, azért az — már formai okból is — alkotmányelle­nes. Az indítványozó megítélése szerint az Alkotmánnyal összeegyeztethetetlen továbbá a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekez­dése, amely a 30 évnél nem régebbi és nem titkos iratok kutatását engedélyhez köti; a 4. § (1) bekezdés a) pontja, amely a 30 évnél korábban keletkezett, bármely szerv ál­lamtitkot, szolgálati titkot, üzemi titkot tartalmazó iratait kutatási korlátozás alá vonja; és alkotmányellenesnek tart­ja azt is, hogy c bekezdés d) pontja a „külpolitikai érdeke­ket” érintő iratokra 50 éves kutatási korlátozást ír elő, amennyiben azok felhasználása külpolitikai érdekeket sér­tene. Alkotmányellenes az indítványozó véleménye szerint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. (a továbbiakban: Ttvr.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja, amely — egyebek között — feljogosítja a Magyarországon működő több ezer társadalmi szervezet vezetőit arra, hogy adatokat, dokumentumokat államtitokká nyilvánítsanak. Az indítványozó alkotmányossági aggályait fogalmazta meg azzal kapcsolatban is, hogy a Ttvr. nem tartalmazza a különböző minőségű és jogi meghatározottságú titok-ka­tegóriák jogállamban elfogadható törvényes definícióját. 2. A kifogásolt rendelkezések az indítványban foglaltak szerint ellentétesek az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével, 70/G. § (1) bekezdésével, továbbá az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével is, ezért az indítványozó kérte a sérelmezett szabályok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályo­kat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van arra, hogy a köz­érdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Az Alkot­mány 70/G. §-a pedig kimondja, hogy a Magyar Köztársa­ság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos élet szabadságát, tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani pedig kizáró­lag a tudomány művelői jogosultak. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásakor figye­lemmel volt még az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt, a jogállamiságot deklaráló rendelkezésre, a 8. § (1) bekezdésének szabályára, amely szerint a Magyar Köztár­saság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége, továbbá az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére is, amely a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjogát fogalmazza meg. Végül tekintettel volt az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/K. §-ban foglalt rendelkezésre, amely szerint az alapve­tő jogok, továbbá az azokkal kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások érvényesítése bírósági útra tar­tozik. II. 1. A támadott rendelkezések közül az Ltvr. 10/A. §-a kimondja, hogy az 1948—89 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkás­párt (MSZMP) szerveinek iratai — az MDP és az MSZMP tagnyilvántartásainak kivételével — a magyar állam tulaj­donát képezik. Kezelésükről és kutathatóságukról a mű­velődési és közoktatási miniszter gondoskodik. Az Ltvr. 14. § (2) bekezdésének utolsó mondata a védett levéltári anyagokra vonatkozó kutatási engedélyek kiadá­sáról és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről tar­talmaz rendelkezést. Eszerint, vitás esetben a tudományos kutatás engedélyezése felől a Kormány által kijelölt szerv, egyéb kérdésekben pedig a bíróság dönt. A végrehajtási

Next

/
Oldalképek
Tartalom