IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
Értelmező rendelkezések A 2. §-hoz A törvény alkalmazásához szükséges fogalmi meghatározásokból egyértelmű, hogy minden, az országban folyó adatkezelés esetén alkalmazni kell a rendelkezéseit. A személyes adatok körébe mindaz beletartozik, ami tetszőleges élő személlyel, az érintettel kapcsolatos bárminemű információt hordoz, függetlenül attól, hogy arra az érintett mennyire érzékeny, hiszen ez kizárólag tőle, egyéniségétől, körülményeitől, társadalmi helyzetétől, az adott tényállástól stb. függ. Személyes adat az érintettre vonatkozó vélemény, minősítés, továbbá az adatokból levonható következtetés is, hiszen számos adatkezelésnek éppen az a célja, hogy a felvett adatokból az érintettre vonatkozó következtetéseket vonjon le, amelyek az érintettel kapcsolatos döntések alapját képezik (hitelképesség, jogosultság szolgáltatásokra és kedvezményekre, munkahelyi előmenetel vagy alkalmasság adott munkakör betöltésére stb.). A meghatározás értelmezése szerint azok az adatok is személyes adatnak tekintendők, amelyek önmagukban ugyan nem, de az adatkezelő birtokában lévő egyéb személyes adatokkal összevetve az érintettel kapcsolatba hozhatók. Egyes olyan adatok, amelyek az egyén nemzetiségére, faji és etnikai eredetére, magánéletére, felfogására, előéletére, társadalmi csoportosulásokhoz való tartozására, testi vagy szellemi állapotára stb. vonatkoznak, a nemzetközi gyakorlatban ún. különleges adatnak minősülnek, és fokozottabb törvényes védelemben részesülnek. Az esély- és jogegyenlőség, az egyenlő méltóság minden ember számára csak úgy biztosítható, ha a hátrányos vagy kivételes megkülönböztetésre lehetőséget nyújtó adatok kiszolgáltatásában a lehető legnagyobb mértékben meghagyjuk az egyén információs önrendelkezésének a jogát. Csak a különleges adatra vonatkozó korlátozással kezelhetők olyan, egyébként nem különleges adatok is, amelyekből az érintett különleges adatára vonatkozó következtetés vonható le. Az információs önrendelkezési jog szükségképpen az adattal érintett élő személyt illeti meg. A meghalt személy adatainak védelméről, illetőleg a velük való rendelkezésről - az adattal vagy az adatkezeléssel összefüggő - külön jogszabályok szólnak (pl. Ptk., levéltári, anyakönyvi jogszabályok). Az adatkezelés az adatokra alkalmazható minden elképzelhető műveletet felölel. Ha nem így lenne, egyes adatkezelési technikák alkalmazásával megkerülhetővé válnának a törvényes előírások. Azáltal viszont, hogy a tevékenység van meghatározva, feleslegessé válik az alkalmazott eljárások körülírása. Nem szükségszerű, hogy a felsorolt valamennyi adatkezelési tevékenységet ugyanaz végezze, de az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a törvényes előírásoknak. Ha bármilyen okból - pl. költségkímélés - az adatfelvételre nem közvetlenül az érintettől kerül sor, hanem adattovábbítás útján, e törvény egyéb rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, és az érintett hozzájárulását vagy már az adatfelvételkor, vagy a továbbítás előtt meg kell szerezni, annak hiányában pedig a 3. § egyéb rendelkezései alapján szabad eljárni. Az egyes adatkezelési tevékenységek kiemelését szokatlanságuk, negatív jellegük indokolja: az érintett érdekei súlyosan károsulhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, az érintett jogtalan előnyhöz juthat, ha adatai nem a valóságos helyzetet tükrözik, megsemmisülnek vagy kezelésüket fizikailag - mechanikus vagy elektronikus módszerrel - korlátozzák. Az adattovábbításból és az adat nyilvánosságra hozatalából származó fokozott veszély miatt e fogalmakat - bár mindkettő adatkezelés - indokolt külön is meghatározni, annál is inkább, mivel számos esetben ezek az adatkezelés céljai, s nemcsak a közhiteles nyilvántartások esetében, hanem az információkereskedelmi szolgáltatásokban is. E két művelet sem függ az alkalmazott eljárás eszközétől vagy módjától, s nem korlátozódik az adatot rögzítő hordozó átadására. Ily módon továbbításnak vagy nyilvánosságra hozatalnak kell tekinteni, ha az adat informatikai eljárással - pl. távközlési hálózaton keresztül - megismerhető vagy nyilvánosságra kerül. A célhoz kötöttség azonban ekkor is biztosítja az érintettnek az adatvédelemhez fűződő, valamint egyéb személyiségi jogait. Harmadik személy minden, az érintettel vagy az adatkezelővel (megbízottjával) nem azonos személy. Arról egyébként, hogy mely adatokat és kinek, milyen feltétellel lehet továbbítani, vagy mely adatokat lehet nyilvánosságra hozni, az érintett személy vagy az adatkezelést elrendelő jogszabály rendelkezik. IL FEJEZET A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME 10
