IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
Adatkezelés A 3. §-hoz Az információs önrendelkezési jog (1. §) alkalmas arra, hogy az érintett összes, adatkezeléssel kapcsolatos személyiségi jogának foglalatát adja. E jog csak fontos közösségi érdekből (amit a jogszabályi rendelkezés fejez ki) vagy az érintett érdekében (ha a helyzetből következően jogainak gyakorlására bármilyen okból képtelen) törvényes alapon korlátozható. A korlátozó okok megszűntével azonban alkalmat kell adni az érintettnek arra, hogy az adatkezeléshez utólag hozzájáruljon, vagy egyéb, a II. fejezetben részletezett jogait érvényesítse. A Javaslat szerint az adatkezelést törvény vagy a helyi önkormányzatnak a feladatkörében hozott rendelete rendelheti el. Az információs önrendelkezést mint állampolgári jogot törvény korlátozhatja, kifejezve az adatkezeléshez fűződő közérdeket. A helyi önkormányzatok feladatkörének bővülése, önállóságuk növekedése azzal jár, hogy feladatuk ellátása szükségessé teheti a területükön a lakosság vagy az ott működő szervezetek olyan adatainak a kezelését, amelyekről központi jogszabály nem rendelkezik. Ezért a helyi önkormányzat számára is lehetővé kell tenni, hogy - törvényben meghatározott körben - rendeletében az adatkezelést elrendelje. Az indokolatlan adatkezelés megakadályozását szolgálja a Javaslat 5. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. A különleges - ún. szenzitív (érzékeny) - adatokat az érintett kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet kezelni. Bizonyos esetekben a társadalom érdeke szükségessé teheti különleges adatok kötelező kezelését (bűnüldözés, bűnmegelőzés, közegészségügy, menekültügy). Az ilyen adatkezeléseket csak törvény rendelheti el, a megfelelő garanciák biztosításával. A különleges adatok kezelésének törvényi elrendelésére a nemzetközi adatvédelmi egyezmények és ajánlások is lehetőséget adnak. A gazdaságstatisztikai célú adatkezelések a gazdasági folyamatok naprakész megfigyelését és elemzését szolgálják. A Javaslat lehetővé teszi, hogy ezeket a statisztikai adatgyűjtéseket, amelyek a statisztikai törvényben meghatározott személyek és szervezetek kizárólag gazdasági tevékenységére vonatkoznak, az éves statisztikai program keretében a Kormány is elrendelhesse. A személyes adat nyilvánosságra hozatalát csak törvény rendelheti el (önkormányzati nem), figyelemmel arra, hogy ez az érintett személyiségi jogait erősen korlátozó intézkedés. (így pl. arra nincs lehetőség, hogy a szociális segélyben részesülők nevét önkormányzati rendelet alapján bárki számára hozzáférhetővé tegyék.) Nyilvánosságra hozatalnak számít az olyan közhitelű nyilvántartásba való felvétel is, amelybe bárki betekinthet (pl. ingatlan-, cégnyilvántartás). Ha törvény nem rendelkezik az adat nyilvánosságra hozataláról, akkor arra csak az érintett beleegyezésével kerülhet sor. Az érintett - jogi jártasság és tájékozottság híján - többnyire képtelen megítélni, hogy az általa kezdeményezett eljárás vagy mindennapos ügylet alkalmával kiszolgáltatott adatainak mi lesz a további sorsuk. Az önkéntesség vélelmezése ezért nem nyújt számára elegendő szabadságot arra, hogy információs önrendelkezési jogát gyakorolja. Az ilyen ügyletekhez kötődő adatok további kezelésére ezért figyelmét fel kell hívni, mert így van alkalma arra, hogy az ügylettől - esetleges kedvezőtlen adatkezelési következményei miatt - elálljon. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki a jogszabályban meghatározott adatkezelési következményekre, így pL a bizonyítási eljárás lehetséges adatkezeléseire. A 4. §-hoz Az érintett objektív kiszolgáltatottsága és a nagy adatkezelők szervezeti túlsúlyából adódó erősebb érdekérvényesítési lehetőség teszi szükségessé a személyiségi jogok érvényesítésének elsőbbségét az érdekmérlegelések során. A tipikus érdekmérlegelési helyzetben az önrendelkezési jog áll szemben az adatkezelő gazdasági vagy hatalmi érdekével. Ilyen mérlegelésre az adattovábbítástól kezdve a betekintési jogig sokszor sor kerülhet. Az érintett érdekének elsőbbségét mindazonáltal a törvény egyes esetekben nem engedi érvényesülni (15. §). Az érintett személy adatainak, jogainak védelme a közérdekű adat megismerését is korlátozza. Személyes adat közérdekű adatként bárki számára általában nem tehető hozzáférhetővé, kivéve ha törvény ezt lehetővé teszi (pl. levéltári kutatás). 11
