IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
engedély nélkül - hozzájuthassanak bizonyos közérdekű információkhoz, amelyek az általuk választott szervek működésére, közpénzek felhasználására stb. vonatkoznak. Mindan adatalanynak érdeke lehet, hogy róla a különböző nyilvántartások pontos, a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzanak, és e célból kellő jogvédelmi eszközök is álljanak rendelkezésre; de adott esetben az is előfordulhat: az adatalanynak éppen ahhoz fűződik érdeke, hogy róla (pl. jövedelmének nagyságáról) pontatlan adatok kerüljenek a nyilvántartásba. A vázolt érdekek összeütközése számos jogi problémát vet fel. Ilyen például, hogy ki és milyen formában jogosult adatszolgáltatást elrendelni, milyen jogvédelmi eszközök szolgálják az információrendszerek egyedi adatainak pontosságát, melyek a magánszféra védelmét szolgáló garanciák, ki dönti el, hogy az adatok kik számára és milyen célból hozzáférhetők stb. Az adatok nyilvántartására és feldolgozására vonatkozó hatályos joganyag különböző időpontokból származó és különböző szintű jogszabályok összessége, amely nélkülözi az egységes elvi alapokat. A jogi szabályozás az esetenként felmerült igények szerint alakult ki, mint a bűnügyi nyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a gépjárműnyilvántartás, a népességnyilvántartás stb. jogi szabályozása. Az átfogó, általános jellegű szabályozás hiányzik, illetőleg csupán egyes részletkérdésekben alakult ki, ott sem mindig megfelelő szinten. Az ismertetett okok miatt gyakori a jogbizonytalanság, főleg annak megítélésében, hogy a meglévő adatállományhoz mely szervek és személyek, milyen célból férhetnek hozzá. Reális az a veszély, hogy esetenként az érintett fél nem jut hozzá a jogai vagy jogos érdekei megóvásához szükséges információhoz, és ennek az ellenkezője is, hogy a magánszféra körébe tartozó adatokat indokolatlanul kiszolgáltatják a megismerésükre nem jogosult szervnek. Ezért indokolt az olyan magas szintű és átfogó jogi szabályozás, amely kiteljed minden olyan lényeges kérdésre, mint amilyen az adatgyűjtés módja, a kötelező adatszolgáltatás elrendelése, az adatvédelem technikai biztonsága, az adatkezelési tevékenység központi ellenőrzése, stb. A javasolt szabályozás nem pótolja az egyes adatkezelésekre vonatkozó jogszabályokat, hanem éppen ezek megalkotásához és egymással való összhangjuk megteremtéséhez nyújt garanciális jelentőségű rendelkezéseket. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) rendelkezéseiben tükröződő alapelveknek - a társadalmi indokoltság, a személyes részvétel, az érintettek és az adatfajták korlátozása, a célhoz kötöttség, a továbbadás korlátozása, az adathelyesség, az időbeli korlátozás, a nyíltság, a biztonsági óvintézkedések és a felelősség elvének - a törvény konkrét tárgyán túlmutató jelentősége van. Ebben a nemzetközi mércéhez kell igazodnunk; a minimális követelményeket az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezménye és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelvei tartalmazzák. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja Az 1. §-hoz A törvény céljának megvalósítása a demokratikus jogállamiság alapján szavatolja az emberi méltóság védelmét és a személyiség kibontakozásának szabadsága érdekében az információs önrendelkezési jog korlátozásának törvényes kereteit, támpontot nyújt a személyes információkkal kapcsolatos egyéni és közösségi érdekek ütközése esetén az elsőbbség eldöntéséhez, továbbá az információszabadság, a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályozásával hozzájárul olyan társadalmi környezet kialakulásához, melyben mindenki azonos tájékozódási feltételek mellett vehet részt a közügyek intézésében. A személyes adatok alkotmányos védelmének alapja az információs önrendelkezései jog megvalósulása. Ennek törvényes garanciáit tartalmazza a §. 9
