IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; indoklás. • 1992.11.17 [1992:LXIII. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]
Hatálybalépés 34. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 6. hónap első napján lép hatályba. (2) A törvény III. fejezete (19-22. §) a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (3) A törvény IV. fejezete (23-31. §) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. 35. § (1) Ahol e törvény törvényben való szabályozásáról rendelkezik - a (3) bekezdése, 4. §-a és a 13. § (1) bekezdése kivételével - a törvényi szabályozást 1992. december 31-ig kell előkészíteni. (2) Az adatkezelésekkel összefüggő jogi iránymutatások e törvény kihirdetése után nem alkalmazhatók. 36. § (1) E törvény IV. fejezetének (23-31. §) hatálybalépését követő 2 hónapon belül az adatvédelmi biztost meg kell választani, és további 2 hónapon belül az adatvédelmi iroda szervezeti és működési szabályzatát megerősítésre be kell mutatni. (2) Az e törvény hatálybalépésekor létező adatkezeléseket az adatkezelők az adatvédelmi biztos megválasztását követő 3 hónapon belül kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba jelenteni. 37. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a 11. § (2) bekezdése szerinti díjat, illetőleg a díj kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa. 1992. évi LXIII. törvény indokolása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A XX. század utolsó évtizedeinek - az egyes országok társadalmi berendezkedésétől függetlenül - egyik általános érvényű jelensége, hogy az állam és a gazdaság működéséhez, a társadalmi tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagytömegű információt viszont mind kevésbé lehet a hagyományos módszerekkel kezelni, ezért növekszik az informatika jelentősége, ami azonban veszélyeket is hordoz magában. E veszélyek abból adódnak, hogy egyedi adatokat és információkat vagy széttagolt információrendszereket egymással kapcsolatba hozva olyan elemzések elvégzésére, majd azok alapján olyan következtetések levonására - vagyis új információk létrehozására - adódik alkalom, amelyek sértik vagy sérthetik azoknak az érdekeit, akikre az egyedi adatok és információk vonatkoznak. Ez a helyzet oda vezet, hogy különböző, külön-külön vizsgálva indokoltnak tűnő érdekek alakulnak ki, és kerülnek egymással összeütközésbe. Az államnak általában és egyes állami szerveknek különösen is fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ha már nagy költségek árán kialakítanak és naprakész állapotban tartanak információrendszereket, akkor azok adattartama minél szélesebb körben felhasználható legyen a legkülönbözőbb célokra. Ezzel ellentétben áll az adatalanyoknak - és nem csupán az állampolgároknak, hanem a jogi személyeknek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (röviden: szervezeteknek) is - az az érdeke, hogy bizonyos, a magánélet szűkebb szférájába vagy az üzleti titok fogalmi körébe tartozó adataik vagy egyáltalán ne kerülhessenek be a külső szervek nyilvántartásaiba, vagy ha ez elkerülhetetlen, hatékony garanciák előzzék meg az említett adatoknak illetéktelenek tudomására jutását. Ugyancsak alapvető érdeke az adatalanyoknak, hogy a rájuk vonatkozó információkat még az állam illetékes szervei is csupán meghatározott és az adatalanyok által ismert célra használhassák fel. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok és a szervezetek szükség esetén (jogaik megóvása, jogos érdekeik érvényre juttatása céljából) hozzáférhessenek más természetes vagy jogi személyek vagy szervezetek adataihoz, ám ez az esetek jelentős részében nem találkozik az utóbbiak tetszésével, és nem esik egybe egyedi érdekeikkel. A demokratikus folyamatok kibontakozása magával hozza, sőt megköveteli, hogy az állampolgárok e jogállásukból eredően - azaz minden külön felhatalmazás vagy 8
