IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
a kereszt elés időpontja, mert a kettő nem ugyan az. (Állami anyakönyvekben már csak a születési időpont található.) A szülőknek, illetve a keresztszülőknek a neve. (Állami anyakönyvnél már csak a szülők neve szerepel.) Szülők életkora, lakhelye illetve a keresztelési anyakönyvnél még a keresztelő papnak a neve. Az esketési anyakönyv az, ami optimális esetben a legbővebb információkat tartalmazza, mert itt igazából gyakorlatilag a házasulandók neve, valamennyi adata - tehát pontos születési időpont, helyszín, illetve a szülők neve, származása, lakhelye, foglalkozása illetve a tanúk valamint az eskető pap neve szerepel - tehát ezek azok az adatok, melyek egy családfakutató munkatársnál szinte kulcsok ahhoz, hogy a további generációkba tovább tudjon lépni. Magyarországon nem volt - rossz szóval élve - divat, de Ausztriában nagyon sok helyen látom azt, hogy az esketési anyakönyvnél még a házasulandók szüleinek is az adatai benne vannak. Tehát az egy igazán jó találat, amikor ilyet látunk. A halálozási anyakönyveknél ugye megint csak az elhunytnak a neve, életkora, a hozzátartozójának a neve - tehát, aki bejelenti a halálesetet, annak az életkora, foglalkozása, lakhelye szerepel benne. A halál oka, illetve a temetésnek az időpontja és helyszíne, valamint a temetést végző pap neve. Tehát értelemszerűen az egyházi és az állami anyakönyveket válasszuk szét. Ami még nagyon fontos egy kutatásnál, maguk a megjegyzések. Vagy egy úgynevezett UB. (utóbejegyzés - szerk.), amikor beírják azt, hogy X.Y., mondjuk egy születési anyakönyvnél, mikor és hol, kivel kötött házasságot. Ez egy további támpont lehet a kutatás folytatására, illetve leggyakrabban arra vonatkozóan vannak még bejegyzések, hogy mikor és hol hunyt el. Vannak olyan megjegyzések, melyek adatvédelmi korlátozás alá eshetnek. Például egy örökbefogadásnak a ténye. Ilyenkor szokott az a gond lenni, hogy be van írva, hogy örökbe fogadták az illetőt. Esetlegesen még nevek is szerepelnek és van egy utalás az iratnak a folyószámára. Ezek azok az alap iratok, amelyek az anyakönyvi hivatalban találhatóak meg vagy éppen az akkori gyámügyi hivatal elődjénél az árvaügyi iratok között. Azt tudni kell, hogy ezeknek a nagy része általában megsemmisült vagy pedig titkosítva van. Ezt azért emelem ki annyira, mert nagyon sokan jönnek azzal, hogy nagypapát, nagymamát vagy a szülőket, vagy éppen valamelyiküket örökbe fogadták. Ennek a kutatása gyakorlatilag egy érdeklődő számára igazából lehetetlen. Magának az érintettnek a számára pedig azért jelent elsősorban problémát, mert általában az örökbefogadások zárt örökbefogadások, ami azt jelenti, hogy úgy rendelkeztek annak idején, hogy soha, senki nem tudhatja meg, hogy ki volt a vér szerinti anya, apa, illetve, hogy milyen körülmények voltak azok, melyek indokolták az örökbefogadást. Tehát csak nagyon szerencsés esetben, akár az egyházi, akár az állami időszakban szerepelhetnek benne olyan adatok, olyan nevek, amik ezt a titkolózást úgymond feloldhatják. Itt érdemes azon is elgondolkodni, hogy mennyire jó az, hogyha mondjuk most megkeresünk valakit, akiről nem tudják, hogy örökbe fogadták, illetve aki nem tudja, hogy az ő gyereke éppen hova került, mi történt vele. Ebből lehetnek azért 46
