IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

a kereszt elés időpontja, mert a kettő nem ugyan az. (Állami anyakönyvekben már csak a születési időpont található.) A szülőknek, illetve a keresztszülőknek a neve. (Állami anyakönyvnél már csak a szülők neve szerepel.) Szülők életkora, lakhelye illetve a keresztelési anyakönyvnél még a keresztelő papnak a neve. Az esketési anyakönyv az, ami optimális esetben a legbővebb információkat tartalmazza, mert itt igazából gyakorlatilag a házasulandók neve, valamennyi adata - tehát pontos születési időpont, helyszín, illetve a szülők neve, származása, lakhelye, foglalkozá­sa illetve a tanúk valamint az eskető pap neve szerepel - tehát ezek azok az adatok, melyek egy családfakutató munkatársnál szinte kulcsok ahhoz, hogy a további generációkba tovább tudjon lépni. Magyarországon nem volt - rossz szóval élve - divat, de Ausztriában nagyon sok helyen látom azt, hogy az esketési anyakönyvnél még a házasulandók szüleinek is az adatai benne vannak. Tehát az egy igazán jó találat, amikor ilyet látunk. A halálozási anyakönyveknél ugye megint csak az el­hunytnak a neve, életkora, a hozzátartozójának a neve - tehát, aki bejelenti a ha­lálesetet, annak az életkora, foglalkozása, lakhelye szerepel benne. A halál oka, illetve a temetésnek az időpontja és helyszíne, valamint a temetést végző pap neve. Tehát értelemszerűen az egyházi és az állami anyakönyveket válasszuk szét. Ami még nagyon fontos egy kutatásnál, maguk a megjegyzések. Vagy egy úgynevezett UB. (utóbejegyzés - szerk.), amikor beírják azt, hogy X.Y., mondjuk egy születési anyakönyvnél, mikor és hol, kivel kötött házasságot. Ez egy további támpont lehet a kutatás folytatására, illetve leggyakrabban arra vonatkozóan vannak még bejegy­zések, hogy mikor és hol hunyt el. Vannak olyan megjegyzések, melyek adatvédel­mi korlátozás alá eshetnek. Például egy örökbefogadásnak a ténye. Ilyenkor szokott az a gond lenni, hogy be van írva, hogy örökbe fogadták az illetőt. Esetlegesen még nevek is szerepelnek és van egy utalás az iratnak a folyószámára. Ezek azok az alap iratok, amelyek az anyakönyvi hivatalban találhatóak meg vagy éppen az akkori gyámügyi hivatal elődjénél az árvaügyi iratok között. Azt tudni kell, hogy ezeknek a nagy része általában megsemmisült vagy pedig titkosítva van. Ezt azért emelem ki annyira, mert nagyon sokan jönnek azzal, hogy nagypapát, nagymamát vagy a szülőket, vagy éppen valamelyiküket örökbe fogadták. Ennek a kutatása gyakor­latilag egy érdeklődő számára igazából lehetetlen. Magának az érintettnek a szá­mára pedig azért jelent elsősorban problémát, mert általában az örökbefogadások zárt örökbefogadások, ami azt jelenti, hogy úgy rendelkeztek annak idején, hogy soha, senki nem tudhatja meg, hogy ki volt a vér szerinti anya, apa, illetve, hogy milyen körülmények voltak azok, melyek indokolták az örökbefogadást. Tehát csak nagyon szerencsés esetben, akár az egyházi, akár az állami időszakban szerepel­hetnek benne olyan adatok, olyan nevek, amik ezt a titkolózást úgymond feloldhat­ják. Itt érdemes azon is elgondolkodni, hogy mennyire jó az, hogyha mondjuk most megkeresünk valakit, akiről nem tudják, hogy örökbe fogadták, illetve aki nem tudja, hogy az ő gyereke éppen hova került, mi történt vele. Ebből lehetnek azért 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom