IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
problémák. Én mindig azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy ha ilyen esetről van szó, ezt nagyon óvatosan kezeljük. Elnézést, hogy ilyen részletesen kitértem erre, de szinte napi rendszerességgel szokott hozzám ilyen megkeresés érkezni. Most térjünk ré arra, hogy egy adott településnél, amikor egy ekkora projektbe belefogunk, akkor mire vállalkozunk és mi az, ami eredményként várható. Pontosan Magyarország történetét és Tatabánya történetét figyelembe véve láthatjuk azt, hogy ide is nagyon sokszor nagyon sok hullámban, nagyon sok helyről települtek be családok. Különböző okokból, különböző motivációkból és különböző úgymond szervezésből. Volt az Esterházy család által való betelepítés és a későbbiekben a bányászat vonzotta ide a monarchia szinte minden sarkából a betelepülőket. Tehát általában mire kaphatunk választ? Melyik család mikor és honnan került a településre? Az adott évben például hányán születtek, házasodtak, illetve hunytak el. Tehát ezek statisztikai adatok, de rendkívül fontosak egy település történeténél. Hogyan alakult a népesség a kezdetektől fogva. Ahogy igazgató úr tanulmányában is szóba kerül, Tatabánya fejlődése például a népesség szempontjából azért jelentősen mutatja a gazdasági és ipari körülményeket. Ami még érdekes lehet a kutató számára, hogy hol laktak az ősök. Azt tudni kell, hogy annak idején nem voltak utcanevek, házszámok és helyrajzi számok, azt mindenki tudta, hogy a másik hol lakik, mert kis falvakról beszélünk. Aztán a 19. század közepétől kezdődött el az, hogy beírták például azt, hogy Bánhida 18. Most ez, hogy Bánhida 18 ma mit jelent? Nos, azt én nem vállalom, hogy megkeresem, de korabeli helyrajzi térképeken, már amik készültek, ezek azért esetlegesen lokalizálhatóak. Milyen foglalkozások voltak? Ez nagyon érdekes kérdés, mert egy ilyen sokrétű településnél, mint Tatabánya (elnézést, hogy mindig Tatabányát írok és nem az elődtelepüléseket, de ilyenkor mindig azokra gondolok). Nagyon sokfelől jöttek az emberek. Általában Tatabányát a bányászatáról ismerjük, de ettől függetlenül a kézműiparnak szinte valamennyi ága képviseltette magát annak idején. Természetesen a mezőgazdasági munkások, a földművesek voltak a legtöbben. A társadalmi összetétel is nagyon érdekes, mert az egyszerű házatlan zsellértől kezdve a földbirtokosig minden előfordult egy ekkora településen, vagy amiből lett ez a település. Itt is érdekes egyébként azt megnézni, hogy adott időpontban mondjuk ezek a társadalmi rétegek milyen számban képviseltették magukat. Ami még érdekes tud lenni, azok a betegségek, járványok. Most is éppen ebben vagyunk benne. De hát őseink is megküzdöttek sokkal komolyabb és sokkal pusztítóbb járványokkal is annak idején, és náluk nem is volt egy ennyire felkészült egészségügy, mint nálunk, ha érzik a malíciát ebben egy picikét. A lényeg az, hogy sokszor egészségügyi rendszer nélkül is túl tudták ők ezeket élni. Vannak olyan települések egyébként, ahol például a pestisjárvány az 1700-as évek elején teljesen kipusztította az első betelepült német lakosságot, és újra kellett telepíteni. Ilyen 47
