LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: Somogyi Levéltári Nap - Kaposvár, 1989. november 17. • 1990. [LSZ 1990/2. 97-101. p.]

bába, a két évtizede tartó sok vita közt, elveszett a diák, kinek eközben ismeretszintje nagyot esett. Ezzel egy időben a megihasonlott pedagógusok motiváltsága a nulla szintjére csökkent. A túlideologizált oktatáspolitikai döntések következtében valótlanságokat tanítottak. Ez különösen a legújabbkori történelmünk esetében jellemző. Ezt alátámasztandó sorolta fel a tisztázandó kérdések listáját. Bősze Sándor A Veszprém megyei helytörténeti lexikon IL kötetének vitája (Szerkesztette: Kovacsics József, Akadémiai Kiadó, Bp., 1988.) 1989. május 30-án tartotta az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága azt a tudományos ülését, amelyen a helytörténeti lexikonokkal kapcsolatos alapkutatások eredményeit és az Akadémiai Kiadónál megjelent Veszprém megye helytörténeti lexikon II. c. kötetet tekintették át. Az ülés előadója Kovacsics József egyetemi tanár, a felkért bírálók Kállay Istvá,n tanszékvezető egyetemi tanár, Buzási János a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese és Vukovich György, a KSH főosztályvezetője voltak. Az ülést Fülöp József rektor nyitotta meg és emlékeztetett arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem széles körben vesz részt a helytörténeti lexikonokkal kapcsolatos alapkutatásokban, a négy karon több tanszék, illetve tudományág érintett e kutatásban. Ezt követően felkérte Kovacsics Józsefet, hogy tartson rövid bevezetőt a vitához. Kovacsics professzor szólt arról, hogy a II. kötet célkitűzései lényegében megegyeznek az I. kötet szándékaival. Tényeken, adatokon keresztül feltárni a településhálózatot és a népesség alakulását a mohácsi vésztől napjainkig terjedő időszakban. Bemutatni a helynévalakokat, elkészíteni a helynévmagyarázatot. Megvilágítani a falvak és városok népességfejlődését, vizsgálni a fejlesztő és visszahúzó erőket, a nép életét befolyásoló körülményeket, a megélhetési forrásokat, a mezőgazdasági kultúra folyamatát, az adózási viszonyokat, a jobbágyterheket. Meghatározó törekvés volt a falupusztulás idejének és okainak bemutatása. A címszavakban közölt áttekintés feltárja az esetleges újratelepítés idejét és körülményeit. Feleletet kapunk arra a kérdésre is, hogy ki, illetve kik voltak a falvak földbirtokosai. Fontos szempont volt még az iparosodás és a falu-, illetve városfejlődés összefüggéseinek vizsgálata. A mezőgazdasági népesség életkörülményeinek jobb megismerése érdekében kitért a kutatás a földreformok idejének és méretének vizsgálatára. Bemutatják, milyen intézményeket kapott a falu 1945 után. Vizsgálják, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom milyen változást idézett elő a falu parasztságának életében. 101