LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Napról (Czégény Istvánné). LSZ 59. (2009) 3.

Hírek A szünet után került sor a Tenni mertünk a honért című levéltári pályázat győzteseinek díjazására, amelyet általános és középiskolás diákok számára írt ki intézményünk esszé és rajz kategóriában. A konferencia második felében Szolnok bombázásának 65. évfordulójához kötődött Magó Károly A célpont Szolnok című előadása Ezt a parancsot sokszor lehetett hallani az amerikai, a szovjet és a német pilóták bevetés előtti eligazításán. Az előadó bemutatta a város két kiemelt célpontja, a vasúti pályaudvar és a szandaszőlősi katonai repülőtér elleni bombatámadást és az okozott károkat. A város elleni támadásokat sem a magyar, sem a német légierő nem tudta megakadályozni, mert ekkor már az amerikai, majd a szovjet légierő kezében volt a légi fölény. Képeken láthattuk a légi harcokban résztvevő támadó, illetve védekező helyzetben lévő repülőgép típusokat. Az első támadás 1944. június 2-án érte a várost, a légi csapás hatalmas pusztítást okozott és sok halálos áldozatot követelt Szolnokon. Máig folyik a vita arról, hogy hány áldozata volt a bombázásnak, azonban a legújabb levéltári kutatások eredményei alapján úgy tűnik, sikerült a kérdést véglegesen lezárni. Első ízben hallhatta a közönség a város elfoglalása előtti támadások időpontjait, melyeket a szovjet légierő intézett Szolnok ellen a földi harcok támogatása során. Szintén publikálatlan volt eddig a város elfoglalása utáni német támadások időpontja, melyeket a szovjet hadsereg előrenyomulásának hátráltatása miatt hajtottak végre. Az előadó átfogó képet adott arról az időszakról, amikor az ellenséges légierőknek Szolnok csak egy célpont volt Magyarország térképén. Velkey Ferenc a Széchenyi István-életmű egyik legjobb ismerője Széchenyi politikai dilemmái az 1848-as döntéshelyzetekben címmel tartotta meg előadását. A hallgatóság forrásközeli elemzést kapott Széchenyi István 1848. évi pályaszakaszának értelmezéséhez. A vizsgálat kiindulópontja Széchenyi 1848. március 14-i beszéde volt, amelyet az országgyűlés kerületi ülésén tartott. A szöveg, illetve a szövegváltozatok elemzésével az előadó arra a kérdésre kereste a választ, hog}' mennyiben tekinthető „fordulatnak" Széchenyi 1848. évi szerepvállalása, és ez a szövege hogyan viszonyul a korábbi és későbbi kulcshelyzetekben elmondott beszédfordulataihoz. A mély szöveg- és szituációvizsgálaton keresztül annak a dokumentálása volt a cél, hog}' a „legnagyobb magyar" pályamozgása nem írható le egyszerű történeti elbeszélés formájában. A meghívott előadók sorában utolsóként Ö. Kovács Józsefet hallhattuk aki A vidéki Magyarország jelenkortörténetéről és forrásairól beszélt. Az előadó a politikai diktatúra ideje alatti emberi együttélés formáinak kutatójaként abból indul ki, hogy visszatérően ütközünk olyan írott és szóbeli szövegekbe, amelyek nem vagy alig kerülnek be a múltértelmezési beszédmódokba. Az alábbi nagyobb témaköröket bontotta ki részletesen. A diktatúrában a társadalmi kapcsolatok első meghatározó tényezője a szovjet típusú állami beavatkozás, a „szocializmus projektje" volt. Azon folyamatokat sorolta ide, amelyek a gazdaságban, a politikában és a kultúrában egy társadalmi utópiát akartak megvalósítani. Második „társadalomalkotó" tényezőnek a hagyományos struktúrák megtartó erejét, harmadiknak az iparosítási folyamatot, negyediknek a társadalmi cselekvések azon „nem tervezett" történéseit sorolta, amelyek negatív vag}' pozitív „társadalmi autonómiát" jelentettek. Ezek olyan leplezett jelenségek, amelyek sajátos érdekérvényesítések mentén formálódtak. Véleménye szerint a forrásokat a traumatizálódások, tabusítások és a korrupció problematikáján keresztül is elemezni kell. Az előadó olyan dokumentációkból is idézett, amelyeket társadalmi önismeretünk negligál. A konferencia utolsó előadójaként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár megújult honlapját Fülöp Tamás levéltár igazgató mutatta be. A levéltári portál fejlesztése során az intézmény mindenekelőtt az áttekinthetőség, a könnyű és gyors használat, valamint a dina-81