LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Napról (Czégény Istvánné). LSZ 59. (2009) 3.
Hink mizmus és a szolgáltatás-centrikusság szempontjait érvényesítette. A megjelenésében a megyei jelképek színvilágát idéző lap tartalmi felépítése alapvetően a kétoldali menüsorra épül. A levéltár múltját, alapvető adatait, illetve az intézmény tevékenységét, adatbázisait és szolgáltatásait összefoglaló rész a baloldalon megjelenő menüpontok segítségével érhető el. A többségében képeket tartalmazó anyagok (Galéria, Restaurátor műhely, Hónap dokumentuma) színes, informatív állományok formájában a jobb oldali menüsorból nyithatók meg. A többhónapos munkálatok során kifejlesztett, formájában és tartalmában is új honlap a lehetséges felhasználók (kutatók, ügyfelek, diákok) széles körének nyújt segítséget és támogatást a levéltári anyagban való eligazodáshoz, az intézményben folytatott munka megismeréséhez, vagy a helytörténet iránt érdeklődők kutatásaihoz. Végezetül a levéltár igazgatója megköszönte a magas színvonalú előadásokat és kiemelte, hogy az elhangzottak méltónak bizonyultak azokhoz az eseményekhez, amelyekre tudományos ismeretterjesztő rendezvényünkön emlékeztünk. C^égény Istvánné EMLÉKEZÉS EGY ERDÉLYI TÖRTÉNÉSZRE — A BÉKÉS MEGYEI LEVÉLTÁR 2009. SZEPTEMBER 18-1 KOVÁCH GÉZA-EMLÉKÜLÉSE A Békés Megyei Levéltár 2006-ban indította el rendszeres konferenciasorozatát; korábban ritkásabban, évfordulókhoz kötődő alkalmi tudományos üléseket rendezett az intézmény. A négy éve zajló konferenciák mindegyike egy tematika köré szerveződött; a témát láthatóan mindig úgy választották meg a rendezők, hogy az elhangzó előadások kapcsolódjanak friss kutatási irányokhoz, ugyanakkor a közönség érdeklődését is kiváltsák. 2006-ban egy, a levéltárban őrzött különleges forrásértékű hagyatékot előtérbe állítva a polgári kultúra rétegeinek szentelték a konferenciát. 2007-ben — egy évvel az akkori választások után — Választási küzdelmek — kommunikááós csaták címen idézték fel a reformkortól 1947-ig a magyarországi választások legérdekesebb mozzanatait. Az elmúlt évi konferencián Az ismeretlen közelmúlt című tudományos ülés előadói azt kutatták, hogy a szocializmus időszakában miként működtek az információszerző rendszerek, milyen szerepe volt a különféle kommunikációs csatornáknak. Már az is kikristályosodott gyakorlat Gyulán, hogy mindig meghívják az adott téma legjobb szakértőit, és az ő előadásaikhoz kapcsolódnak a levéltár munkatársai. Az idei rendezvényt a Békés Megyei Levéltár egyeden személy, a kiváló erdélyi történész, Kovách Géza emlékének és pályájának szentelte. A Magyarországon is jól ismert aradi historikus a második világháború után indult erdélyi történésznemzedék tagja volt. 1925. december 22-én született Székelyudvarhelyen. A zilahi Wesselényi Kollégiumban érettségizett 1944-ben, 1946-ban a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett, és 1948-ban végzett történelem—néprajz-földrajz szakon. Tanulmányai befejezését követően egy évig a Gunda Béla vezette Néprajzi Intézetben gyakornokoskodott, a diákok körében kimondottan népszerű néprajzprofesszor különösen nagy hatást gyakorolt a fiatal kutatóra. Gunda távozása után, 1948—1951 között a kolozsvári egyetem középkori történelmi tanszékének aszszisztense lett Jakó Zsigmond mellett. Kovách Géza Csetri Elekkel együtt indult el az egyetemi pályán, de ez a pálya polidkai okok miatt nagyon hamar megtört. 1951-ben egy feljelentést követően el kellett hagynia az egyetemet is, Kolozsvárt is. Ekkor költözött felesége szülővárosába, Aradra, ahol 1951-től 1986-ig középiskolai tanárként dolgozott. Az oktatás mellett élénk részese volt a helyi közéletnek, továbbá tudományos, helytörténeti kutatásokat folytatott. Első önálló, a zilahi céhek történetét feldolgozó kötete 1958-ban jelent meg. A 82
