LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Zalaegerszegen, 2008. augusztus 26-28. (Összeállította: Albrechtné, Kunszeri Gabriella, Batalka Krisztina, Bilkei Irén, Breinich Gábor, Horváth J. András, Osváth Zsolt, Süveges Margit). LSZ 58. (2008) 4.

véltárak végzik konzorciális formában. Az adatbázis kialakításakor a legfőbb szempontot a kompatibilitás, azaz az egyes felsőoktatási levéltárak által épített adatbázisok közti átjárhatóság képezi. Varga Júlia (ELTE Levéltára) ugyanezen témáról szólván az eddig elvégzett munkát és a jövőbeli feladatokat ismertette. Jelenleg három adatbázis fejlesztése folyik: az ELTE jogelőd intézményei hallgatóink adatbázisa, az újkori magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatóinak adatbázisa, valamint a külföldi felsőoktatási intézményekben tanult magyarországi születésü hallgatóké. Mindezek Acces programmal készültek, s noha elektronikus úton jelenleg még nem érhetők el, közülük több hagyományos nyomdai formában már megjelent. Az ELTE Levéltára által fejlesztett három adatbázis terjedelme meghaladja a 100.000 rekordot. Szemerey Tamásné (NYEME Központi Könyvtár és Levéltár) a selmeci Akadémia és jogutódai hallgatói adatbázisáról szóló előadásában a Nyugat-magyarországi Egyetem fennállásának közelgő bicentenáriuma tiszteletére kiépített több mint 10.000 rekord terjedelmű hallgatói adatbázis fejlesztési munkáiról adott átfogó tájékoztatót. Az adatbázisfejlesztést a NYME Központi Könyvtár és Levéltár; illetve a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár és Múzeum közösen végezte. Az egyetemi levéltárakban őrzött iratanyag besorolásának fondszerkezeti kérdései témakörben Kiss Márton (.В ME Levéltára) a felsőoktatási szaklevéltárakban alkalmazott ún. számkeretes fondrendszer kialakításának elveit mutatta be. Ennek lényege, hogy a fondképzők az adott felsőoktatási intézmény hierarchiájában betöltött szerepük szerint számkontingensbe lettek besorolva és kaptak fondszámot (1-10 központi testületek és intézmények, 11-40 átfogó szerepű szervezeti egységek, 50-150 tanszékek, 150- személyi hagyatékok). Lengvári István (PTE Levéltára) egyik előadásában az általa kialakított új fondstruktúrát ismertette. Az iratok intézménytörténeti korszakhatárok szerint lettek besorolva (kvázi fondcsoport). Ezek: • 1914-1923, • 1923-1950, • 1950-2000 • + személyi gyűjtemények (szám nélkül) • + egyéb iratgyűjtemények (szám nélkül). Az előadó másik hozzászólásában pedig a PTE Művészeti Kara által az Egyetemi Levéltárnok átadott egyetemi mozgóképes archívum intézménytörténeti forrásértékéről szólt. Felhívta a figyelmet a mozgókép történeti forrásként való felhasználásának lehetőségére, valamint bemutatta a DVD-gyűjtemény adatbázisát. A speciális gyűjtemények a felsőoktatási szaklevéltárakban című témakörben Vér Eszter Virág (ELTE ВТК) a felsőoktatási intézmények muzeális gyűjteményeinek szervezési elveiről, ezen intézmények feladatairól, valamint aktuális problémáiról szólt. Kiemelte, hogy a gyűjtemények feladatköre többrétű, hiszen a kulturális értékek megőrzése, ezek bemutatása és az oktatást segítő szerep egyaránt része annak. Az aktuális gondok közt természetesen az egyetemi közgyűjtemények pénzügyi gondjai a meghatározóak. Az előadó szerint erre megoldás lehet a közgyűjteményi szimbiózis, de csak amenynyiben ez feladat- és gyűjtőköri elhatárolással jár együtt. Azaz a kívánatos felsőoktatási 94