LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Zalaegerszegen, 2008. augusztus 26-28. (Összeállította: Albrechtné, Kunszeri Gabriella, Batalka Krisztina, Bilkei Irén, Breinich Gábor, Horváth J. András, Osváth Zsolt, Süveges Margit). LSZ 58. (2008) 4.

sek megvitatása mellett a legújabb szakmai eredményekről is beszámoltak a kollégák. Délután Keszthelyre kirándultak az egyesületi tagok, ahol a Festetics kastélyt tekintették meg. A konferencia zárónapján, augusztus 28-án délelőtt két szekcióban (felsőoktatási és informatikai) folytatódott a szakmai program. A rendezvény zárásaként az egyesület új elnöke, Tyekvicska Árpád röviden ismertette a jövőre vonatkozó terveit, elképzeléseit, a kollégák együttműködésének fontosságát hangsúlyozva. Az Állományvédelmi Szekció ülésén a szekció alapszabály szerinti újjáalakítására is sor került. Albrechtné Kunszeri Gabriella (MOL) bevezető előadásban áttekintést adott a 2001 óta folyt munkáról. Nyolc év alatt összesen 48, a levéltári állományvédelem legszélesebb körét felölelő témájú előadás hangzott el. Az általános állományvédelmi kérdések (pl. tervezés és döntéshozatal, kockázatbecslés) mellett többek között a tömeges savtalanításról, felmérések eredményeiről, szakfelügyelői tapasztalatokról stb. hangzottak el beszámolók. A 25 előadó között 12 állományvédelmi szakember és 10 levéltáros volt található 11 hazai és két külföldi levéltárból, valamint egy könyvtárból és egy múzeumból. Rajtuk kívül két egyetemista és egy tűzvédelmi specialista előadása gazdagította a programokat. Az ismertetett statisztika, továbbá a vándorgyűlések résztvevőinek a szekcióülések iránt mutatott nagy érdeklődése indokolja, hogy a szekció a jövőben az MLE szervezeti egységekén működjön. Az előadásokat követően került sor a szekció megalakítására és vezetőinek megválasztására. Az egyes előadások a digitalizálás állományvédelmi vonatkozásaival foglalkoztak. Elsőként Orosz Katalin és Rácz György (MOL) számolt be az Országos Levéltárban őrzött Mohács előtti oklevelek és a kataszteri térképek digitalizálási programjáról, a felmerülő problémákról és azok megoldásáról. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy elkerülhető legyen a rendkívül értékes dokumentumok károsodása a müveletek során. Ennek érdekében valamennyi, a munkában résztvevő munkatárs számára állományvédelmi oktatást tartottak. Meghatározták a használható szkennerek paramétereit, rendszeres ellenőrzést tartottak, ami a munkaszobák klimatikus körülményeire és fényviszonyaira is kiterjedt. A külső cég szakembereivel jó munkakapcsolatot alakítottak ki, közösen sikerült megoldást találni a függőpecsétek védelmére a felvételezés során. A digitalizálási program keretében az okleveleket és a térképszelvényeket savmentes egyedi védőborítóba helyezték. Restaurálásra, konzerválásra csak elkerülhetetlen esetekben került sor. A sérült oklevelekről és pecsétekről jegyzék készült, ami a későbbi állományvédelmi program alapjául szolgál. A térképek előkészítése mind a levéltárosoknak, mind a restaurátoroknak sok munkát jelentett, hiszen a 25 ezer szelvény túlnyomó része erősen szennyezett volt, ezért száraz tisztításra szorult. A restaurátorok közel 6500 szelvényen dolgoztak, ami a csaknem 1 millió forintos anyagköltség mellett 864 munkanap ráfordítással járt. P. Holl Adrién és Breinich Gábor (BFL) előadásukban áttekintést adtak a Budapest Főváros Levéltárában folyó, a digitalizálást előkészítő évtizedes munkálatokról. Külföldi digitalizálási kísérletek ismeretében racionalizálási pályázat készült, amelynek megvalósítása során az állományvédelmi szempontok is nagy hangsúlyt kaptak. Számos szkenner-típus adottságait mérlegelve választották ki azt, amelyik végül is a mechanikai sérülések elkerülése, a minimális fényterhelés és a hosszú távú következmények alapján megfelelőnek tűnt. A levéltári kapacitás szűkössége, a kérések gyors kiszolgálásának 91