LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Pásztor Cecília: A Nógrád megyei Levéltári Nap. • 2003. [LSZ 2003/1. 88-91. p.]
A NOGRAD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP Az ország számos megyéjéhez hasonlóan Nógrádban is felkerült a tudományos élet palettájára a levéltári nap, mi több, rendszeres és elismert eseményévé vált. A rendezvényre 2002. november 28-án immár negyedik alkalommal került sor Salgótarjánban. A hagyományoknak megfelelően az év végén, ám rendhagyó helyszínen, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban szervezett konferencián a nógrádi múzeum és levéltár egy-egy történésze is előadóként szerepelt — mintegy jelképezve igényünket a három közgyűjtemény kétségtelenül kívánatos együttműködésére. 1998 óta minden évben egyszer lehetőségünk nyílik arra, hogy számot adjunk a levéltárban folyó munkánkról, megismertessük önmagunkat az érdeklődőkkel. Nem szorul magyarázatra, miért olyan fontos ez egy olyan intézmény számára, amelyről a külvilág csak igen hiányos, olykor téves ismeretekkel bír, főleg egy olyan megyében, ahol humán felsőoktatás hiányában a levéltárra jelentőségteljes tudományos feladatok hárulnak. 2000-ben ki-ki saját kutatásainak didaktikai fogásait ismertethette — és ami fontosabb —, vitathatta meg a hallgatósággal, 2001-ben pedig hajdani igazgatónkra, Schneider Miklósra emlékeztünk, és másfél tucatnyi millenniumi kiadványunkból mutattunk be jó néhányat a levéltári napon. A tavalyi év azonban egészen kivételes volt a nógrádi megyeszékhely életében: 80. születésnapját ünnepelte a város. Nem véletlen tehát, hogy rendezvényünket a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiuma mellett Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta, mint ahogy az sem meglepő, hogy a téma maga a város, pontosabban a szocialista város volt. A konferenciát a levéltár igazgatója, Tyekvicska Árpád nyitotta meg, az érdeklődő közönséget pedig elsőként Balázs Ottó, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a fenntartó nevében. Az alig pár hete hivatalban lévő alelnök megnyugtató szavakkal biztosított bennünket: érti, méltányolja a levéltár szerepét, és megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást ígért a levéltári műhelyben folyó munka színvonalas végzéséhez. Köszöntöt mondott Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében az oktatási, kulturális és sportiroda irodavezető helyettese, Sándor Zoltán is. Méltatta a város és a levéltár közötti jó kapcsolatot, különösen annak kézzelfogható eredményeiről, a közös kiadványokról beszélt elismeréssel és büszkén. Ehhez kapcsolódóan került sor aztán a város és a levéltár összefogásával napvilágot látott Salgótarján történelmi kronológiája II. (1945-1977) c. kötet bemutatására (az első rész 1996-ban Dupák Gábor tollából jelent meg), amelyet a könyv összeállítója, Cs. Sebestyén Kálmán tartott. Elmondta, hogy a város történelmének eddig csak kevéssé feltárt szakasza került most a kutatások fókuszába. Ezek az évek roppant bőséges forrásanyaggal bírnak, ráadásul sokaknak saját, megélt történelmet jelentenek. Ez az oka, hogy oly gyakoriak az ellentmondások, a tévhitek, a szubjektív vélemények és ezért fontos különösen a most megjelent, műfajából eredően tényszerű feldolgozás. Bekerültek a kronológiába a város átalakulásának, fejlődésének egyes etapjai, a Salgótarján lakóit foglalkoztató, életüket meghatározó események, valamint a korabeli légkört érzékeltető érdekességek. A kötet használatát mutató teszi még egyszerűbbé, és nagy értéke a kronológiának, hogy minden megörökített esemény után zárójelben tünteti fel a források pontos lelőhelyét. A közigazgatási iratokat, pártanyagot és a sajtó írásait feldolgozó vas-88
