LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Kunné Tornóczky Andrea: Levéltári Nap Szekszárdon. • 2003. [LSZ 2003/1. 78-80. p.]
Az állófogadást követően, délután A magyar levéltárak lehetőségei az Európai Unió keretében címmel Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának előadása következett. Az előadó kifejtette, az uniós csatlakozás alapfeltétele, hogy a hazai levéltáraknak világos elképzelései és koncepciói legyenek. Tudniuk kell, hogy mit akarnak és mik a lehetőségeik. Nemcsak a kapcsolatok bővítésére, a módszerek és technikák átvételére, korszerűsítésére, hanem együttműködési és információs bázis kialakítására, regionális együttműködésre egyaránt törekedniük kell. A hazai levéltáraknak tökét jelent az uniós csatlakozás esetében a következő feltételek létrehozása: a magyar levéltárosképzés, a tájékoztatás, a levéltári segédletek létrehozása, illetve az állományvédelem. Ugyanakkor szembe kell néznünk a magyar levéltárügy érzékeny pontjával is, nevezetesen a levéltáraknak célszerű lenne elszakadni a történettudománytól és önálló tudománnyá kellene válnia. Az „iratkezeléssel foglalkozó tudomány" megteremtése igen nagy előrelépést jelentene az uniós csatlakozás során. Kiemelte, hogy a hazai levéltárak a feldolgozás és tájékoztatás területén előkelő helyet foglalnak el, de jelentős tennivalónk a téren, hogy idegen nyelven ( angol, francia, német) is meg tudjanak jelenni a honlapokon, hiszen a közeljövőben az európai információcsere meghatározó elemei ezen idegen nyelvek lesznek. A konferencia záró előadását Molnár Józseftől, a NKÖM Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezető-helyettesétől hallhatták a levéltári nap résztvevői. Az előadó kiemelte, hogy az 1995-ben született levéltári törvény két alapvető követelményt fogalmazott meg, miszerint a levéltáraknak rendelkezniük kell levéltári raktárakkal, amelyek alkalmasak a folyamatosan érkező anyagok elhelyezésére és őrzésére. Sajnos a megyei levéltárak többségének még ma is égető problémát jelent az egyre növekvő iratmennyiség raktározása. Továbbá a magyar levéltáraknak olyan személyzetet és szakembergárdát kell felmutatni, amely alkalmas a levéltári feladatok szakszerű ellátására. Emlékeztette a hallgatóságot arra is, hogy amíg 1990 óta az iratanyag mennyisége 47%-kal gyarapodott, addig a személyi állomány csak 5%-kal nőtt, pedig létszámfejlesztés nélkül nem lehet teljesíteni az egyre növekvő szakmai követelményeket és az állományvédelem fontos feladatait. Végezetül a Hungarica-gyüjtés fontos, áldozatos munkáját méltatta. Hangsúlyozta, hogy erre az átfogó, igen fontos feladatra a szakmán belül egy erős és anyagilag elismert gárdát kell létrehozni. A konferenciát Tímár László a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke zárta. Örömét fejezte ki, hogy a negyedik megyenap rendezvénysorozatának részévé válhatott ez a konferencia. Csatlakozott azon véleményhez, hogy a levéltárak társadalmi megbecsültségét növelni kell. A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára helyzetének megoldását illetően pedig ígéretet tett, hogy a szakma véleményét próbálja majd mindenkor képviselni. Örömmel tapasztaltuk, hogy a levéltári nap iránt érdeklődők száma évről-évre nő. A régebben és újonnan megismert kollégákkal az előadások közti szünetben és a fogadáson is lehetőségünk nyílt gyakorlati, elméleti témákról eszmecserét folytatni. Reméljük, hogy ez az alkalom is mélyítette a levéltárak közötti szorosabb együttműködést. A levéltári napon elhangzott előadásokat hamarosan konferenciakötetben olvashatják az érdeklődők. Kunné Tornóczky Andrea 80
