LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Dancsecz Mónika–Tatai Zsuzsanna: "A város térben és időben": Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának II. Levéltári Napja. • 2003. [LSZ 2003/1. 81-83. p.]
„A VÁROS TÉRBEN ÉS IDŐBEN" GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE SOPRONI LEVÉLTÁRÁNAK II. LEVÉLTÁRI NAPJA A tavalyi év őszén mind Sopron városa, mind a városban működő Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára jeles évforduló, nagy ünnepségsorozat részese lehetett. Sopron ugyanis 725 évvel ezelőtt, 1277-ben IV. László királytól szabad királyi városi rangot kapott. E jeles esemény előtt tisztelegve a város a Soproni Levéltárral közösen, a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakkollégiuma által is támogatva, 2002. szeptember 25-én rendezte meg A város térben és időben c. konferenciát, amely egyben a //. Soproni Levéltári Nap is volt. E rangos eseménynek az egykori megyeháza nagyterme adott otthon. Turbuly Éva, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára igazgatójának köszöntő szavai után, Gimesi Szabolcs, Sopron polgármestere hívta fel a hallgatóság figyelmét a múlt kutatásának fontosságára. Hangsúlyozta, hogy Sopron 725 éven át folyamatosan őrizte szellemiségét, és utalt december 14-re, a Hűség Napjára is. A polgármester szavait Ivanics Ferenc, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése elnökének köszöntője követte, aki a város nevezetességeit mutatta be, közöttük az 1950-ben „megyeiségét" elveszített egykori törvényhatóság megyeházát is. A konferencia levezető elnöki tisztét Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója töltötte be. Beszédében elismeréssel szólt azon tudós személyiségekről, akik kutatásaikkal hozzájárultak Sopron város múltjának megismeréséhez. Felkérésére az ünnepi tanácskozás nyitó előadását Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa Sopron város és megye a 13. század utolsó harmadában címmel tartotta meg. Az előadó ismertette Sopron megye 11. századi egyedi jellegzetességeit, hiszen területén több várispánság működött. Sopron kedvező földrajzi adottságokkal bíró, nagy politikai jelentőségű várispánság volt a 13. sz. végéig. Ekkor vált ketté intézménytörténetileg Sopron város és megye, felbomlott a várispánság és Sopront 1277-ben IV. László király szabad királyi városi rangra emelte. Az előadó részletesen bemutatta a Kőszegi és a Csák tartományurak hatalmi harcát, és azt, hogy e küzdelem miként nyomta rá bélyegét Sopron városának történetére. Ezt követően Kubinyi András akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának Városok és országgyűlések a késő-köz ép kori Magyarországon c. előadása következett. Az előadó a következő kérdésre kereste a választ: a városok részt vehettek-e az országos politikai életben, és ha igen, milyen mértékben szólhattak bele? Beszámolójában kiemelte az 1608. évi I. tc-et, amely kimondta, hogy a civitasok az országgyűlés rendjei közé tartoznak. Később a városok mint földbirtokosok, jobbágyfalvak tulajdonosai vettek részt az ország irányításában, bár az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen kiváltságukkal nem minden esetben kívántak élni. Szende Katalin, a Central European University/Közép-Európa Egyetem adjunktusa, Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késő-középkorban c. előadásában azokról a politikai, jogi, gazdasági, személyes és területi kapcsolatokról adott áttekintést, amelyek Sopron meghatározó szerepét hangsúlyozták a késő-középkorban. Az előadó részletesen kifejtette a városok közötti kereskedelmi és piaci kapcsolatok fontosságát, kiemelve, hogy Sopron, Pozsony és Nagyszombat 1402-ben Zsigmond királytól árumegállító jogot kaptak. Érdekességként említette azt az esetet, amikor Kőszeg és 81
