LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Márfi Attila: Beszámoló a harmadik Győri Levéltári Napról. • 2001. [LSZ 2001/2. 90-93. p.]
BESZÁMOLÓ A HARMADIK GYŐRI LEVÉLTÁRI NAPRÓL Lassan hagyománnyá érlelődik Győrött, hogy az év utolsó szakaszában Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára és Győr Megyei Jogú Város Levéltára közösen rendeznek Levéltári Napot. így volt ez 2000. november 30-án is, amikor sorrendben a harmadik ilyen rangos konferenciát tartották meg az Esterházy Palotában székelő Győri Képtárban Két rendszerváltozás között 1945-1990 címmel. Balogh József, Győr polgármestere köszöntötte elsőként a résztvevőket, Honvári János, a tanácskozás egyik elnöke bevezetőjét követően, majd dr. Medgyasszay László a megyei önkormányzat alelnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a kommunista világrendszer objektív értékelése még nem történt meg, bár Nyugat-Európában már elkezdődtek az első próbálkozások. Alapvető feladat, hogy tudomány, és a tényfeltáró kutatás eszközeivel kutassuk ki az objektív tényeket. A Levéltári Nap nyitóelőadását Dr. Vincze István a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség főügyésze tartotta meg Az ügyészség tevékenysége 1964 és 1989 között Győr-Sopron megyében címmel. Szerinte az objektív megközelítés sem lehetséges; egyrészt, mert mindannyian részesei voltunk a közelmúlt szocialista típusú államberendezkedésének, másrészt a személyiség jog védelme is „korlátozza" az egyes egyének munkájának, szakmai tisztességének értékelését. Röviden felvázolta a megyei főügyészségek működésének alkotmányos, illetve jogi hátterét, az ezt meghatározó törvényeket és törvényerejű rendeleteket, kitérve arra is, hogy az MSZMP közvetlen pártirányítása milyen hatással volt az ügyészségek munkájára. Ezt követően Bana József'Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója tartotta meg előadását Győr újjáépítése és a város fejlesztési koncepciója Udvaros István polgármestersége idején címmel. Az 1945 júniusában megválasztott szociáldemokrata pártállású Udvaros Istvánnak súlyos, válságos problémákkal kellett megküzdenie, hiszen Győr az ország negyedik számú romvárosává vált a második világháború utolsó szakaszában bekövetkezett bombázások miatt. Udvaros nevéhez fűződik az a nagyszabású újjáépítési program — Győr a romváros élni akar elnevezéssel —, amelynek legfontosabb eredményeit ismertette az előadó, és amelyek a közigazgatási reform, az oktatási rendszer felélesztése és az építkezések területén voltak a legmarkánsabbak. A polgármester legjelentősebb eredményei azonban az újjáépítések során mutatkoztak meg. A teljesen megbénult ipar és közlekedés újraindítása érdekében sikeres tárgyalásokat folytatott az Újjáépítési Hivatallal és jelentős kormánysegítséget kapott ennek eredményeként. A folyamatosan változó gazdasági-politikai éra végül is megbuktatta Udvaros Istvánt, aki az '50-es években koholt vádak alapján börtönbe is került. 1956-ban szabadult, de a szabadságharc leverése után már nem érték komolyabb atrocitások. Az előadást követő szünetben került sor a médiák jelenlétében A Széchenyi István Főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról c. kötet bemutatójára. A szerzőket (Dr. Bőhm Antal, dr. Ferenczi Zoltán és Szakái Gyula) és a tanulmánykötetet Hajba Ferenc újságíró mutatta be az érdeklődőknek. 90
