LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Hudi József: Történeti konferencia Kapolcson. • 1996. [LSZ 1996/4. 62-64. p.]

Történeti konferencia Kapolcson A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület a Veszprém és Zala Megyei Levéltár munkatársainak segítségével 1996. július 19-20-án kétnapos történeti konferenciát szervezett Kapolcson. A konferencia ötlete a tavalyi nagyszabású Művészetek Völgye rendezvénysorozaton merült fel. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet felkérését a Hajnal Isván Kör választmánya elfogadta, és Hudi József alelnököt bízta meg a konferencia szervezésével. Kapüler Imre levéltáros (Zala Megyei Levéltár) munkatársaival az Eger-völgye öt településének (Kapolcs, Monostorapáti, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend) XVI-XIX. századi történetét bemutató kiállítás összeállítását vállalta el. ABenda Gyula által június 29-én megnyitott, gazdag anyagot (iratokat, térképeket, tárgyakat) felvonultató kiállítás mintegy ráhangolta a nagyszámú érdeklődőt a történeti konferencia előadásaira. Sokak számára meglepetést okozott, hogy az előadások szövege már a konferenciát megelőző héten nyomtatásban is megjelent. (Előadások az Eger-völgye településeinek történetéből 1. Szerk.: Hudi József, Kapüler Imre, Ladányi István, Csigakönyvek 2. Kapolcs, 1996. 102 p.) A kapolcsi Faluházban Horváth Jenő polgármester és Márta István egyleti elnök, a nyári kulturális rendezvények főszervezője köszöntötte a vendégeket. Márta István zeneszerző alkalmi együttese egy megzenésített Balassi-vers előadásával teremtett történelmi hangulatot a teremben. A kapolcsi egylet Csigakönyvek 2. kötetének bemutatása után Tóth Zoltán kandidátus, a Hajnal István Kör elnöke (Budapest) elnökletével kezdetét vette a konferencia, melynek első napján hat, második napján öt előadás hangzott el. Az előadások a kora Árpád-kortól a XX. századig tekintették át a kistáj történetét. Rainer Pál régész (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum) az Eger-völgye középkori településtörténetét vázolta fel a feltárt okleveles források és régészeti kutatások segítségével. Munkatársa, Ács Anna irodalomtörténész a Pula határában fekvő, 1171 óta ismert pálos, majd (1480 után) ferences kolostor művelődéstörténeti szerepét méltatta, kiemelve az egykori ferences házfőnök, Pápai Pál kódexírói tevékenységét. Kapüler Imre zalai levéltáros a XVII. század végén elnéptelenedett, majd újratelepülő kisnemesi község, Kapolcs társadalmának XVIII. századi konfliktusait ismertette a levéltári források megszólaltatásával. Megállapította, hogy a közösség konfliktusait elsősorban a külső tényezők (a szűkös határ, az állami-vármegyei adminisztráció, az ellenreformáció) gerjesztették. Horváth Zita zalai levéltáros a községek Mária Terézia korabeli jogviszonyait, úrbéri birtokstruktúráját ele-62