LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Gorjánác Rádojka: "A magyarországi levéltárak típusai és feladatai": Egyetemi Levéltári Nap az ELTE Egyetemi Könyvtárában, 1996. április 16. • 1996. [LSZ 1996/2. 66-70. p.]

nyos tevékenységét. A levéltári anyagon és a térképtáron felül jelentős a mozgó- és mikrofilmgyűjteménye, kutatóforgalmával pedig országos szinten a második helyen szerepel, közvetlenül az Országos Levéltár mögött. Az egyetemek és a tudományos intézetek levéltárairól, e viszonylag kevésbé ismert területről Szögi László, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója szólt. Előadásának bevezetőjében vázolta az egyetemi levéltárak működésének külföldi gyakorlatát, példának megemlítve a bolognai egyetem levéltárának 700 évre nyúló tradícióját, megjegyezve, hogy néhány magyarországi egyetem levéltára is 360-380 éves múltra tekinthet vissza. Beszélt továbbá az egyetemi levéltárak szerveződésének két modelljéről. Az egyikben a levéltár mint önálló kutatási, őrzési intézmény jelenik meg (Németország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország), míg a másik, a mediterrán modell esetében az egyetemek iratait az állami levéltárakban őrzik, de egy történeti cezúrától fogva (pl.Olaszországban a polgári forradalom óta) az egyetem őrzésében találhatók. Magyarországon a múlt századtól a nagy hagyományú egyetemek (pl. a Pesti Pázmány Péter Királyi Tudományegyetem) saját levéltárral rendelkeztek, ezek azonban mégsem hasonlíthatók a korabeli Prága és Bécs egyetemeinek levéltáraihoz. 1945 után, a klasszikus egyetemi rendszer megszüntetésével heterogén felsőoktatási struktúra alakult ki, az egyetemek iratai pedig a Magyar Országos Levéltárba kerültek. Az Országos Levéltárat ért 1956. évi pusztítás hívta fel a figyelmet az egyetemi dokumentumok biztonságosabb őrzésének, egyetemi levéltár és múzeum felállításának szükségességére. Azóta - állami szabályzók meghozatalával - az egyetemi levéltárak megtalálták helyüket a levéltári hálózatban. Mivel az egyetemek a tudomány és kultúra autonóm testületei, ezért nem lehetséges egy központi levéltár létrehozása, hanem megoldást a sok, kisebb gyűjtemény azonos színvonalon és rendezettséggel való működtetése és a levéltári rendszerbe történő integrálása jelenthet. E munkát hivatott elősegíteni a Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltárak Szövetsége, de nagyobb egyetemi centrumokban is érlelődik a levéltár létrehozásának gondolata. A jelenleg működő egyetemi levéltárak szakmai tevékenységének egyik gyümölcse lesz az év végére megjelenő összintézményi fondjegyzék 1. kötete, amely reprezentálja e kis gyűjtemények összefogását is. Az uradalmi és magánlevéltárak sorsát Borsodi Csaba egyetemi adjunktus vázolta fel. Bevezetőjében definiálta a magánlevéltár és magánirat fogalmát a levéltári törvény tükrében, majd beszélt a történeti családok iratmegőrző tradíciójáról. A magánlevéltári vagy családi vonatkozású iratokra vonatkozóan a Magyar Történelmi Társulat elhatározta, hogy rendszerezi, feltárja azokat, majd javaslatot tesz a felhasználásukra. Ekkor végezték el először a levéltárak nyilvántartásba vételét, amely nagy családok levéltárainál (Eszterházy, Festetics) nem okozott különösebb problémát. A kisebb családok levéltárukat egy családtagnál őriztették - derült ki egy korabeli felmérésből. A XIX. század végén és a XX. század elején megnyílt annak a lehetősége is, hogy a családi iratokat a tulajdonos letétbe helyezze a Nemzeti Múzeum levéltárába. 1934-ben az Országos Levéltárnak adtak át jelentős mennyiségű családi iratot (amelynek nagy része a háború során sajnos elpusztult), de a megyéknél is megindult az intenzív begyűjtés (pl. Soproni Levéltár). Az 1930-as évek derekán Szabó István és Jánosi Dénes kiterjesztették a magánlevéltár fogalmát a személyi, a gazdasági és a magánvállalkozások fondjaira is. Az 1945-49-es években a gazdátlan levéltárakat kifosztották, a nincstelenség éveiben a papír jó tüzelőanyagnak bizonyult, ennek ellenére, ugyanebben az időszakban több-kevesebb eredménnyel megindult az iratmentés is, amit szakszerű feldolgozás követett, s ezek a munkálatok a 80-as 68