LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Gorjánác Rádojka: "A magyarországi levéltárak típusai és feladatai": Egyetemi Levéltári Nap az ELTE Egyetemi Könyvtárában, 1996. április 16. • 1996. [LSZ 1996/2. 66-70. p.]

„Amagyarországi levéltárak típusai és feladatai" Egyetemi Levéltári Nap az ELTE Egyetemi Könyvtárában 1996. április 16. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára és a Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszéke felújítva egy korábbi, még igazán a feledés homályában el nem tűnt szokást, nevezetesen az Egyetemi Levéltári Nap megrendezését, tudományos ülést tartott, melynek témája volt a „Amagyarországi levéltárak típusai és azok feladatai". Szögi László, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója megnyitó szavaiban köszöntötte a jelenlévőket, majd köszönetet mondott az előadóknak, hogy a felkérésnek eleget téve vállalkoztak az általuk képviselt levéltár bemutatására, különös tekintettel a levéltár történelmi jelentőségére, a múltban végzett tevékenységére, a jelen kihívásainak és problémáinak megoldására irányuló törekvésére, valamint a jövőbeni feladatokra és tervekre. Elmondta továbbá, hogy az Egyetemi Levéltári Nap megrendezésének reaktivál ás a olyan jeles évforduló megünneplésének évében történik mint Magyarország millecentenáriuma. Az előadás-sorozaton elnöklő Bertényi Iván tanszékvezető egyetemi tanár figyelmeztette a felszólalókat előadásuk idejének szigorú betartására, mint mondotta, „az idő leteltét szigorú homlokráncolással" jelzi. E megjegyzése barátságos légkört teremtett az előadók és a publikum, a megjelent levéltárosok és egyetemi hallgatók körében. Az országos hatáskörű központi állami levéltárakról Lakos János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója szólt. Történeti bevezetőjében megemlítette, hogy a Magyar Országos Levéltár március l-jén ünnepelte fennállásának 240. évfordulóját: 1723-ban határozott ugyanis a magyar országgyűlés arról, hogy az országnak levéltára legyen, de ez a határozat csak 1756-ban valósult meg, amikor megalakult az archívum regni, az archívum regnicolare, amit később (1874) tudományos intézménnyé szerveztek. Fő funkciója az iratanyag megőrzése volt a tudomány számára. A levéltár feladat- és illetékességi köréről szólva megemlítette, hogy a levéltár által őrzött legrégibb közigazgatási irat 1109. évből datálódik, míg a magániratok közül legjelentősebbek a családi levéltárak, valamint a bankok iratai. Az iratanyag megőrzését szolgáló feltételrendszer is javuló képet mutat: a már funkcionáló épületek mellett a jövő év folyamán új, önálló épülettel bővül a levéltár. A jövő feladatai között említést érdemel az újraegyesített Magyar Országos Levéltár négy kötetre tervezett fondjegyzékének megjelentetése (66 ezer folyóméter iratanyagról), a Magyar Országos Levéltár illusztrált levéltári ismertetője, a levéltári kalauz kiadása, továbbá jelentős forráskiadványok (Antemohacsiana, Erdélyi okmánytár, 1944 utáni minisztertanácsi jegyzőkönyvek stb.) publikálása. 66