LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok, 1995. május 2–5. • 1995. [LSZ 1995/3. 106-108. p.]

Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok 1995. május 2—5. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár nagy mennyiségű iratanyaga tartalmi megismertetésének, közkinccsé tételének egyik lehetősége a Levéltári Napok, melyet 21. alkalommal rendeztek meg Hajdú-Bihar megyében. A rendezvény nyitást jelentett a szomszédos megyék és a szomszédos országok (Ukrajna, Románia) levéltáraival való együttműködésben is. A rendezvénysorozat támogatói voltak, a Tóth Árpád Gimnázium Debrecenben, a Művelődési Központ Kábán, a Fazekas Gábor Ipartestület Hajdúböszörményben. A megyeháza Irinyi termében összegyűlt nagyszámú közönséget Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte, majd a rendezvényt Gáli Ákos, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg. Többek között elmondta, hogy az átlagember keveset tud a levéltárak munkájáról, de az utóbbi években a kárpótlási törvények szinte „megnyitották" a levéltárakat a nagyközönség előtt. Szögi László az ELTE szaklevéltáráról és a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Levéltáros Szövetségről tartott előadást, mint a szövetség elnöke. Rövid egyetemtörténeti összefoglalójában elmondta, hogy az első egyetemek a 12. században alakultak: Bologna, Párizs nevét kell elsősorban megemlíteni. A középkori tudósképzés legfőbb formája az egyetemjárás volt. Az egyetemek a keresztény és latin kultúrát terjesztették. Középkori magyar egyetemek nem maradtak fenn, helyette kollégium-típusú református iskolák jöttek létre (Debrecen, Sárospatak, Pápa). Ezen kívül evangélikus líceumok és katolikus akadémiák működtek. Magyarország a 16. században érte utói az európai fejlődést, amikor Nagyszombatban Pázmány Péter alapított egyetemet. Az egyetem 1777-ben költözött Budára, a Várba, majd Pestre. A pesti egyetem híddá vált kelet és nyugat között. Az egyetem forrásanyaga rendkívül jelentős. 1948 után a budapesti egyetem négy fakultásos klasszikus formáját szétverték, a teológiát leválasztották, majd az orvostudományt is. A rendkívül tagolt magyarországi egyetemi és főiskolai hálózat Európában szinte egyedülálló, ugyanis ma Magyarországon 95 egyetem és főiskola működik. Hazánkban 12 egyetemi levéltár jött létre, és ezek összefogására alakult az egyetemi és főiskolai levéltáros szövetség. A második nap délelőttjén a szomszédos megyék levéltárosai ismertették a náluk található hajdú-bihari forrásokat. Bán Péter, a Heves Megyei Levéltár igazgatója kiemelte, hogy náluk 901 db Mohács előtti oklevél van, melyek közül több kapcsolódik a mai hajdú-bihari településekhez, mivel az egri káptalan birtoka Polgárig húzódott délkelet felé. Egy 1493. évi Jagelló-kori oklevélen szerepel Polgár neve. Polgárt és Szentmargitát (ma Űjszentmargita) Bakócz Tamás egri püspök megvásárolta. 1740 után katolikus templomot építettek Polgáron, melynek megvan a teljes építési lajstroma a felhasznált építési anyagokról, eszközökről és pénzbeli kifizetésekről. A hajdú városok a katolikusok kis létszáma miatt nem kaphattak templomépítési támogatást. Ugyancsak a Heves Megyei Levéltár őrzi a nádudvari lakosság névszerinti dézsmajegyzékét is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban található levéltári forrásokról Rózsa György levéltáros adott tájékoztatót. Előadása a megyehatárok vál-106