LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Mónus Imre: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok, 1995. május 2–5. • 1995. [LSZ 1995/3. 106-108. p.]

tozásával függött össze. 1907-ig Tiszagyulaháza és Tikos-tanya (ma Újtikos) ugyanis Borsod megyéhez, a mezőcsáti járáshoz tartozott. Egyéb más kapcsolat is fellelhető a két megye között, ami igazolja, hogy a megyehatárok nem jelentettek éles elhatárolódást, ezért ha települések történetét kutatjuk, érdemes betekinteni a szomszéd megye levéltárába is. A Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár gyűjtőterülete már nem esik közvetlenül Hajdú-Bihar megye szomszédságába, de utalhatunk az iskolakapcsolatokra, ami Debrecen és Sárospatak kollégiumai között állt fenn — mondotta előadásában Hőgye István, a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár igazgatója. Ez nyomon követhető a diáknévsorokban. Jelentős anyag tanúskodik Kazinczy Ferenc levéltárosi munkásságáról, amelynek hatása szintén túlmutat a megye határain. Érdekes forrásadalék a vásári tolvajnyelv, amelynek szótára egyaránt megtalálható nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem a Hajdúböszörményi Fióklevéltár anyagában is. Magyarázata egyszerű, mert a vásározók településről településre jártak, ahol heti vagy országos vásárt tartottak. Czégény Istvánná levéltáros tájékoztatójában Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakulásáról beszélt. Megemlítette, hogy a megye gazdag török-kori forrásokkal rendelkezik. Kiemelte a török-kori okleveleket, azok fordításait, amelyeket kiadvány formájában is megjelentettek. Az előadó ismertette még a Karcag és Püspökladány között fennálló határvitát, határpert. Terjedelmes iratokban sorakoztatják fel érveiket mindkét település elöljárói. Ezen kívül más dokumentumok is jelzik a szomszéd megyével lévő jó vagy inkább vitás kapcsolatot. Megyénk sok szállal kapcsolódik Hajdú-Biharhoz — mondta bevezetőjében Nagy Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatója. Ezt több évszázad iratanyaga igazolja. Említhetjük a megyehatárok változásait, a hajdúvárosok, a Hajdúkerület kialakulását, Hajdú megye létrejöttét. Ezek dokumentumai valamilyen formában megtalálhatók a szomszéd megye levéltárában is. A korábban említett Polgár és a környékén lévő kisebb települések egy időben a Szabolcs-Szatmár megyei alsódadai járáshoz tartoztak, és éppen a kárpótlási törvények kapcsán sok kárpótlási ügyben a két megye levéltára csak közösen tudta eredményesen elvégezni a kért kutatást. Itt is szólhatunk a peres ügyekről, mert a Debrecentől északkeletre terülő puszták birtoklási -jogáért hosszú tárgyalások, bírósági perek folytak a két megye között. Délután a szomszéd országok előadói közül először Delegán Mihail, a Kárpátaljai Állami Levéltár igazgatója előadását hallgatták meg az érdeklődők. Az előadás első részében az igazgató a kárpátaljai levéltár szerkezetéről beszélt, melyet a korábbi évtizedekben a szovjet törvények határoztak meg. Az 1993-as év hozott változást, aminek következtében a független Ukrajna most alakítja ki nemzeti fOndjainak önálló rendszerét, így a levéltári anyag újabb átcsoportosítását kell elvégezni. Az iratok jobb tárolhatósága, kutathatósága, a gazdasági háttér megteremtése a feladat. Ez elősegíti majd, hogy Kárpátalja levéltáraiban található Debrecennel és a Hajdúsággal kapcsolatos anyag is jobban hozzáférhető lesz. Csatári György kárpátaljai főlevéltáros az elmondottakat kiegészítette azzal, hogy a háborús károk is súlyosan érintették a levéltár anyagát. A rendezést az 50-es években mesterséges rend szerint végezték. A levéltár jelentős iratanyagát a bereg megyei főispán, valamint alispán iratai, a Bereg Megyei Honvédegylet, a Lehoczky Múzeumegyesület és a Kárpátaljai Tudományos Társaság és nyomdájának iratai alkotják. A Levéltári Napok rendezvényeit látogató közönség sajnálattal vette tudomásul, hogy a Nagyváradi Állami Levéltár képviselője nem jelent meg, pedig nem kevés az a forrásanyag, ami Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan a nagyváradi levéltárban található. 107