LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Dominkovits Péter: Vas Megyei Levéltári Nap '91. • 1991. [LSZ 1991/4. 101-103. p.]

Vas Megyei Levéltári Nap '91 1991. április 24. A hagyományokhoz hűen ez évben is Szent György napján, egykor Szombathely privilegizált püspöki mezőváros tisztújításának „határnapján" került sor az immáron 8. Vas Megyei Levéltári Nap megrendezésére. A nagy érdeklődéstől kísért konferencia más volt mint az előzők; másságát már címe is jelezte: „A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai." Tematikáját a Trianon óta három országhoz tartozó Vas megye történetének közös, egymást segítő feltárása jellemezte, nem feledkezve el a történeti megye távolabbi kapcsolatainak fontosságáról sem (Stájerország, Alsó-Ausztria etc). A levéltári napon Johann Seedoch, a Burgenlandi Tartományi Levéltár igazgatója, s Pavel Klasinc, a Maribori Területi Levéltár igazgatója vezetésével osztrák és szlovén levéltári delegáció is részt vett. A tudományos ülésszakon Stier Miklós, EL bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatója elnökölt. Tilcsik György levéltár-igazgató köszöntő szavai után Puszta Gyula, a Vas megyei közgyűlés elnöke megnyitóbeszédében a megye határokon túllépő kapcsolatrendszerének különböző időszakbeli mozgatórugóit, mozgástereit vázolta fel, felvetítve a fejlődés, a fejlesztés lehetőségeit is. A megye fekvése, múltja eleve predesztinál a határokon való túltekintésre. A levéltári kutatások, forrásfeltárások szempontjából ennek a fontosságát csak hangsúlyozza a családi, gazdasági levéltárak, illetve a közigazgatási, jogszolgáltatási szervek iratanyagainak eltérő arányú, szerkezetű területi megoszlása. Kiss Mária nyugalmazott levéltár-igazgató a Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatainak történetét mutatta be. Ez 1956 nyarán August Ernst, a Burgenlandi Tartományi Levéltár munkatársának, későbbi igazgatójának látogatásával kezdődött, amit Horváth Ferenc levéltár-igazgató csak 1962-ben tudott viszonozni. A kezdeti mikrofilmcserét rendszeressé váló kiadványcsere, ösztöndíjasok, levéltárosok cseréje, s tervszerű Hungarica-kutatások követték. E szilárd, sokágú kapcsolatot fémjelzi a Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium és a Szalónaki Beszélgetések rendezvénysorozata is. A maribori kapcsolatokat 1962-ben Vanek Siftar nyelvész professzor kezdeményezte, 1967-ben lépett magasabb szintre, amit egy év múlva kutatócsere követett. 1984-től vált a burgenlandival egyenlő szintűvé ez a kapcsolat. Az előadó megemlékezett a varasdi levéltárral családi iratok ügyében folytatott rövid, de eredményes együttműködésről is. Ma ez az intézményi tevékenység része az Alpok—Adria munkaközösség tudományos programjának. Bariska István a XVI. század végi kőszegi adóügy történetét mutatta be, hangsúlyozva, hogy e téma kutatása feltárja a XV. századi köz- és magánjogi szerződésekből nem egyértelműnek látszó alsó-ausztriai zálogbirtokba került magyar szabad királyi város helyzetét. A török háborúk időszakában Kőszeget a Magyarországhoz fűződő közjogi, Alsó-Ausztriához fűződő magánjogi status a kettős adóztatással fenyegette, ami az uralkodó, az alsó-ausztriai és magyar rendek, illetve a kőszegi uradalom mindenkori zálogbirtokosának a XVI. századot átívelő bonyolult adóztatási konfliktusait követően 1590 körül bekövetkezett. Az előadó részletesen szólt a kőszegi adófajtákról, demográfiai jelentősége miatt külön is kiemelte az 1563-ban a 10 éven felüli személyekre kivetett „Wochenpfenning"-et, a fennmaradt összeírásokkal. A rendszeres, nem 101