LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Dominkovits Péter: Vas Megyei Levéltári Nap '91. • 1991. [LSZ 1991/4. 101-103. p.]

rendszeres adók, regálék XVI. századi kőszegi történetét négy periódusra bontva korszakolta. Vas megye történetét meghatározta a határaiéntiség; bonyolult, szoros családi, gazdasági, kulturális szálak fűzték a szomszédos osztrák, horvát területekhez. Harald Prickler a szőlőhegyeket, mint a nemzetközi érintkezés színhelyeit vizsgálta. Kiemelte e település típus, alsófokú önkormányzati forma, monokulturális gazdálkodási egység birtokstruktúrájának fontos jellegzetességét, az extraneitást. A külbirtoklás itt jelentős számú alsó-ausztriai, stájer birtokost is jelent. Sopron megyével, s a Fertő tó vidékével szemben Vasban nem az ott ismert városi-polgári, hanem a vár és kolostor uradalmi birtoklás dominált. Az adózási, kereskedelmi problémákra is kitérő, a XIV—XVIII. század kronológiai ívét gazdag adatolással bemutató előadás a téma eltérő forrástípusaira is kitért (hegyvámkönyvek, dézsmajegyzékek, dűlőnevek). Külön kiemelte a kőszegi szőlőhegyek 1552-től vezetett hegykönyvét, s a földrajzi nevek etimológiájánál a nemzetközi kapcsolatokat mutató birtoklástörténeti adatsorokat súlypontozta. A Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztázását végző Tóth Péter e külföldi kutatók által keveset használt fontos forrástípust ismertette, s forrásértékére hívta fel a figyelmet. A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek legkorábbi bejegyzései jogbiztosítási esetekként a hiteleshelyi funkciók átvételére utalnak (prokurátor vallások, protestációk), melyek a későbbiekben megritkulnak. Bár a jegyzőkönyvekben csak ritkán szerepelnek az uradalmi központok, városok, mezővárosok, pallosjogú uradalmak települései, de a területi alapon szerveződő igazgatási, jogszolgáltatási egységnek, a nemesi vármegye történetének ez az alapvető forrása. S ez az egység statútumaival alapvetően meghatározta az ott élő lakosság életét. A történeti néprajz, agrár etnográfia valójában máig sem kellően felhasznált forrásai a különböző időszakok urbáriumai, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés dokumentumai. M. Kozár Mária a Nádasdyak felsőlendvai, a Batthyányak dobrai és rakicsányi, a Szapáryak muraszombati, rakicsányi, s a szentgotthárdi ciszterciták uradalmának úrbérrendezési iratait kutatva elsősorban a mai Szlovénia muraszombati járásával foglalkozva a XVIII. századi murántúli szlovének gazdálkodásához, életmódjához ad értékes, az etnikai sajátosságokat kiemelő adatokat. Wimmer Ágoston Gottlieb életpályája, munkássága egyaránt vizsgálati területe az evangélikus egyháztörténeti, és a polgárosodás, szabadságharc időszakát tárgyul választó politika- és diplomáciatörténeti kutatásoknak. Tilcsik György az 1848-as évet súlypontozva a kiváló evangélikus lelkész politikai, diplomáciai tevékenységét mutatta be. Előadása ismételten felhívta a figyelmet a látszólag „túlkutatott" „nagy év" ismeretlen oldalaira; a megyei emberek, egyházi személyek tevékenységére, a vidék történetére. Wimmernek — akinek közvetítőként jelentős szerepe volt Felsőlövő engedőleges örökváltságában is —• egyik reformkori fő munkája a felsőlövői evangélikus tanintézet felállítása volt, de fontos szerepet vitt a helyi gyümölcstermesztő társaság, segélyegylet megalapításában is. 1848-ban a megyei képviseleti bizottmány, majd a népképviseleti választásokat lebonyolító országos választmány tagja volt. Az évben kétszer utazott diplomáciai küldetéssel Angliába; először a Batthyány-kormány kereskedelmet élénkíteni kívánó politikájának szolgálatában, másodszor, midőn Kossuthnak ajánlotta fel hitelszerzésre angliai kapcsolatait. Instrukciókat adott, s tettekben is támogatta Magyarország és Anglia diplomáciai kapcsolatainak intézményi kiépítését, Londonban valószínűleg Palmernston is fogadta. 1848 szeptemberében már Magyarországon volt, részt vett a Jellacic el-102