LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bencze Cs. Attila: A XIV. Komárom Megyei Levéltári Nap: Esztergom, 1988. december 13. • 1989. [LSZ 1989/3. 103-105. p.]

— az adótáblázat 1989-es aktualizálása, — a magyar helyesírás szerinti ábécé rendező, — kísérletek az ország több nyomdájában használt „Scantext 2000" fényszedő rendszerhez való direkt kapcsolódásra, — számítógéppel támogatott házinyomdai rendszer kialakítása, — a fond- és állagjegyzék számítógépre vitelének megoldása úgy, hogy a tervezési statisztika adatbázisához kapcsolódjék. —• tervek és tervdokumentációk gépi nyilvántartása. Bármely levéltárnak, ha igényli, szívesen állunk rendelkezésére és kérjük is, hogy az érdekeltek, a számítógépet használók vagy használni szándékozók vegyék fel velünk a kapcsolatot. Ez közös érdekünk! Pásztor Ferenc A XIV. Komárom Megyei Levéltári Nap Esztergom, 1988. december 13. Levéltárunk tartalmi és formai hagyományait ápolandó, immár 14. alkalommal léptünk a nagyközönség elé Levéltári Nap szervezésével. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy az érdeklődők széles köre betekintést nyerhessen a levéltári kutatások országos-nemzeti összefüggéseibe, sőt ezen túlmutatóan népünknek más népekhez való viszonyát tükröző iratanyagokba, illetve az ezekből megnyugtató bizonyossággal összegezhető történelmi tanulságokba. Ilyen tartalmú témát ismertetett Draskóczy István (Németek a középkori Magyarországon) és Csombor Erzsébet (A lengyel menekültügy II. világháború alatti történetének forrásai a Hadtörténeti Levéltárban). Természetszerűleg helytörténeti kutatások összegzései se hiányoztak: Ortutay András újabb adatokat ismertetett Esztergom 1848—1849-es történetéhez, Kántor Klára a levéltárunkban fellelhető családfakutatási forrásokról, Szabó János pedig az egyháztörténeti forrásokról értekezett. Magam a kereskedelmi számlák levéltári feltárásának és hasznosításának kérdésével foglalkoztam, eszmefuttatásomat ez alkalomra kigyűjtött számlák kiállításával támasztván alá. Ezzel el is érkeztünk rendezvényünk formai hagyományaihoz, minél kézzelfoghatóbbá tenni a kívülállók számára oly sejtelmes, nemritkán romantikusnak látszó levéltári búvárkodást. A Levéltári Nap fő előadója Draskóczy István, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa előadásában két megközelítésből szólt az 1526 előtti Magyarország történetében oly jelentős szerepet játszó németségről. Először időrendi áttekintést adott, a már Géza nagyfejedelem udvarában megjelenő katonáskodó sváb, bajor csoportokról, majd a Szent István uralkodása alatt érkező idegenekről, a hospesekről, akiknek jelentős részét a különböző német, osztrák tartományokból érkezők tették ki. Külön megemlékezett a II. András alatt történt erdélyi telepítésekről, a német lovagrend magyarországi megtelepítéséről. 103