LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Breinich Gábor: Fővárosi Levéltári Nap '88. • 1989. [LSZ 1989/2. 107-109. p.]

vezett, szabályozott levezetését — a prostitúciót. Utalt a prostitúció szervezésére, szerkezetére, a korszakban bekövetkező differenciálódására. A kérdéskör főbb vonatkozásainak áttekintése után került sor Bana József, a Győr-Sopron Megyei Levéltár munkatársának előadására, mely a Győr városában folytatott prostitúció dualizmus kori történetét tárgyalta. Előadása pontos adatokat tárt fel a 19. század közepétől gyorsan fejlődő város életéről, s ennek a prostitúció elterjedésére gyakorolt hatásáról. Hiteles képet rajzolt a gyors ütemben elszaporodó bordélyok jellegéről, az e műintézetekben foglalkoztatott kéjnők számáról, származásáról, egészségügyi állapotáról. Vázolta a prostitúció kezelése, szabályozása terén bekövetkezett változásokat, a megtett intézkedések felemás eredményeit. Az előkerült iratok, beadványok, panaszok, rendőrségi jelentések elemzése nyomán pontos kép rajzolódott ki a győri prostitúció jellegéről, elterjedtségéről és társadalmi megítéléséről. Az ezt követő előadás, melyet dr. Forral Judit orvos tartott, a prostitúciót, mint a társadalomba szervesen beépült jelenséget vizsgálta, s a szabályozás kor szerinti igényét, annak változásait követte végig Budapest esetében. Szólt a szabályozás formáiról, az izoláció, az abolíció, prohibíció e vonatkozású értelmezéséről, a vizsgált korszakban domináló reglementációs törekvés és szabályozás létrehozásáról és végrehajtásáról. Kitért a prostitúció útján terjedő nemi betegségek problémakörére, a különösen veszélyeztetett rétegek meghatározására. Végezetül rámutatott a prostitúció jellegének a korszak végére bekövetkezett megváltozására, a reglementációs irányzatot felváltó abolizációs megközelítési mód jelentkezésére, majd a neoreglementációs törekvésekkel való konfliktusok kialakulására. Űj oldaláról közelítette meg a prostitúció kérdéskörét Szécsényi Mihály, a Fővárosi Levéltár munkatársának előadása. A rohamosan terjedő prostitúció, a leánykereskedelem ijesztő mértéke a rendeletekkel történő szabályozások mellett társadalmi szervezkedést is előidézett. A korra jellemző egyesületi formában megindult mozgalmak közül részletesen elemezte a „Magyar Egyesület a Leánykereskedelem Ellen" néven létrehozott szervezet működését. A századforduló után a katolikus egyház segítségével megindult szerveződés lendületet és anyagi támogatást az uralkodó elit, az arisztokrácia egyesület mellé állásával szerzett. A rendészeti reglementációt az erkölcsi alapok védelmének ideológiájával elítélő egyesület bekapcsolódott az erkölcsrendészeti központi hatóság munkájába, s a hatósághoz engedélyért folyamodó prostituáltakra gyakorolt erkölcsi nyomással, illetve átmeneti egzisztenciális biztonság megteremtésével kívánt eredményt elérni. Az egyesület működésének eredményeit úgy értékelte, hogy azt eleve behatárolta a jelenség látványos, hatóságilag megfogható oldalára való korlátozottsága. Véleménye szerint ez vezetett a prostitúció jellegének megváltozása nyomán az egyesület működésének későbbi elsorvadásához. Az előadásokat követően hozzászólások hangzottak el, majd a rendezvényt Szántó Ferenc összefoglaló szavai zárták. Breinich Gábor