LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.
Mérleg Az új címeradományok közül 740 darab magyar királyi, és kb. 225 darab erdélyi, amelyek közül 212 esik az önálló Erdélyi Fejedelemség korszakára. Ezt az adománytípust is megerősíthették (25 darab) vagy megújíthatták (9 darab). Itt meg kell jegyeznünk, hogy az oklevélszövegekből nem egyértelmű, hogy nemesség megújításakor vagy megerősítésekor a címert is megújították vagy megerősítették-e, mivel a formula éppen olyan, mint az új címeradományokban, így ezt nem is vehettük fel másként. A címerbővítésnek, amely 22 esetben fordult elő, nincs külön formulája. Ezt általában rangemeléskor vagy nemességújításkor adományozták, de előfordult önmagában is, például a karomi Bornemisza Istvánnak adományozott különlegesen díszes festményekkel ellátott oklevélben.94 A következő adománytípusok fordulnak még elő az anyagban, ám ritkaságuk miatt nem vállalkozhattunk az adományozó formula meghatározására: címermódosítás,95 címeregyesítés,96 címer átruházása,97 pecsét,98 címeres pecsét használata.99 V.b.l.c. Egyéb adományok V.b.I.c.l. Magyar indigenátus A 12 darab eredeti magyar indigenátust adományozó oklevél formulája igen hasonló a magyar nemességet adományozóhoz, de kiegészül egy tagmondattal, mely azt írja le, hogy a megadott évben és helyen tartott országgyűlésen a karok és a rendek, az ország egyházi és világi nagyjai tanácsára történik a Magyarország és a hozzá csatolt területek indigenái, azaz honosai közé való fogadás, azaz a honfiúsítás. A formula második része, amely a hasonló jogállású személyek jogainak az adományosra nézve való érvényesítését tartalmazza, a „nobiles" helyett álló „indigenae" kifejezés kivételével, gyakorlatilag megegyezik a többi rang- és címadománynál használatossal. Az indigenátust adományozó, azaz honfiúsító oklevelek jellemző része még az adományos által az országgyűlésen tett indigenátusi eskü vagy juramentum szövege, amelyet belefoglaltak az adománylevelek szövegébe. Az egyetlen erdélyi indigenátust tartalmazó oklevél ők a jövőben örök időkig ugyanazon címert vagy nemesi jelvényt Magyarországunk és a neki alárendelt részek többi igaz és kétségtelen nemeseinek szokása szerint, az ő jogaiknak, előjogaiknak, engedélyeiknek, szabadságaiknak és mentességeiknek birtokában, amelyeket természet vagy régi szokás szerint használtak és élveztek, illetve használnak és élveznek, és csatákban, harcokban, ütközetekben, lándzsatöréseken, tornákon, párviadalokban, háborúkban és más alkalmakkor, akármilyen katonai és nemesi gyakorlatokban, valamint pecsétjeiken, függönyeiken, edényeiken, ruháikon, gyűrűiken, zászlóikon, pajzsaikon, sátraikon, házaikon és síremlékeiken, általában pedig bárminemű esetekben és hadi vállalkozásokban, melyek az tiszta, régi és hamisítatlan nemesség címe alatt - mellyel hogy őket bármely állapotú, méltóságú, helyzetű és kiválóságú ember felruházottnak és díszítettnek mondja, nevezze, tartsa és ismerje, akarjuk -, hordhassák, viselhessék és ezt örök időkig használhassák, élvezhessék és örvendhessenek neki, és mindkét nembeli minden örökösük és utódjuk is megtehesse mindezt." 94 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 269/a. 95 MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 181., 655., 991. 96 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 1042. 97 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 842. 98 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 709., 957. 99 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 991. 234
