LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.
AVAR ANTON AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR CÍMERESLEVÉLGYŰJTEMÉNYÉNEK FELDOLGOZÁSA ÉS DIGITALIZÁLÁSA (2011-2014) Besides their decorative appearance, the patents of arms bear significant historical value, which may provide important contribution to a series of different areas of historical science. The aim of the National Archives’ project of several years was to create a versatile and well-searchable online database, in which we could process the data of all the original patents of arms (over 2000 pcs) and maybe other documents concerning nobility, which are held in our collections. This material is being amplified with high-resolution digital images of the documents. In the second part of this paper I have attempted to summarize the process of granting heraldic achievements and nobility in historical Hungary and Transylvania, paying special attention to the document types created in the course of it and their structure. I. A címereslevelek La. Meghatározás és a kezdetek A mindenkor a levéltárakban őrzött iratok között van egy irattípus, amely már messze a történeti kutatás megkezdése előtt, önnön jogi és művészeti jelentőségénél fogva közérdeklődésre tartott számot, s máig nagy népszerűségnek örvendő és az igen gyakran keresett iratok közé tartozik: ez a címereslevél (litterae armales). Ahhoz, hogy megkísérelhessük meghatározni a címereslevél mibenlétét, előbb azt kell definiálnunk, hogy mi is a címer, mivel tulajdonképpen ez különbözteti meg a címereslevelet a többi kiváltságlevéltől. Teljesen pontosan, minden apró részletre kiterjedően nehéz meghatározni ezt a fogalmat, hiszen ez még akkor sem volna könnyű feladat, ha a magyarországi címerhasználat mindenben megfelelne a klasszikus heraldika szabályainak. Ennek ellenére a korábban megfogalmazott magyar szakirodalmi álláspontok1 alapján álljon itt egy általánosnak mondható és aránylag rövid meghatározás: A címer olyan, meghatározott szabályok szerint összeállított, legtöbbször pajzsba foglalt2 megkülönböztető jelkép, melyet valamely egyén vagy csoport régi szokásjog vagy valamely arra jogosult személy általi feljogosítás révén kizárólagos joggal használ. Magyarországon és ebből következően Erdélyben a címer- és nemességadományozás joga mindenkor kizárólag az uralkodót illette, amint erre már a legkorábbi ismert magyar címereslevelek szövege is kitér. A legkorábbi ismert magyarországi címereslevél, I. Károly király Imre fia Miklósnak sisakdíszt vagy sisakcímert3 ado-1 Nyáry, 1886.3.; Bárczay, 1897.1.; Kempelen, 1907. 60.; Áldásy, 1923. 7; Bertényi, 2003.14-15. 2 Vö. Varjú, 1898. 80-83. 3 A sisakdísz, mint önálló heraldikai jelkép jelentőségére ld. Vajay, 1969. Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261. 183
