LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Erős Krisztina: Közkinccsé lett családi ereklyék. Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. 91-97.
95 2018/2. A másik érdekesség egy kézzel írt költemény, a Zrínyi Péter című ballada 1835-ből. Az 1832/1836-os országgyűlésen feltűnt országgyűlési ifjak Magyar Társaság néven irodalmi önképző kört alakítottak a pozsonyi evangélikus líceumban, ahol kapcsolatba kerültek a szatmári követtel, Kölcsey Ferenccel. Valószínű, hogy itt, egy beszédgyakorló bemutatón hangozott el három, veszélyesnek minősített politikai tartalmú mű. A legnagyobb riadalmat a Zrínyi Péter című vers okozta a kormányzati körökben: a bemutató után vizsgálat indult a társaságot vezető Greguss Mihály professzor ellen, aminek következtében a társaság működését is felfüggesztették egy időre. A zalaegerszegi Darabos Gézáné elsősorban testvéreivel és saját személyével kapcsolatos dokumentumokat ajándékozott a levéltárnak; bátyja, Farkas Zoltán második világháborús visszaemlékezése, tábori levelezőlapok, katonai fotók képezik a hagyaték egyik részét. Az átadott emlékek legérdekesebb része nővérének, Farkas Máriának a kendője, amit akkor viselt, amikor egy szovjet katona fejbe lőtte 1945 tavaszán. Az átvonuló szovjet hadsereg elől Bazsi lakossága a környező hegyi pincékbe menekült, ott kerestek menedéket a fiatal lányok, asszonyok is. Egy szovjet katona kiszemelte magának Farkas Máriát, magával kívánta vinni. A család igyekezett a fiatal lány segítségre sietni, mire a katona fejbe lőtte a kiszabadított lányt. A lány nem halt meg egyszerre; a családi emlékezet úgy tartja, hogy haldoklásában is segítette a fiatal lányokat, akiket a betegszobája mögé bújtattak. A körülmények miatt nem tarthattak neki tisztességes temetést, koporsó helyett ládába temették el, a szertartást vezető pap pedig lopva mondott imát a halott felett. Ugyanehhez a hagyatékhoz tartoznak azok a nyírfakéregre írt levelezőlapok, amelyeket az egyik katonáskodó testvér küldött haza az 1950-es években, ezeknek azonban kevésbé a tartalma, sokkal inkább az anyaga érdekes. A kiállításon bemutattuk Lukács Józsefné zalaegerszegi lakos 2017-ben levéltárunknak ajándékozott dokumentumait is. Az 1908 és 1995 között keletkezett iratanyag az ajándékozó édesapja, Máté József tulajdonát képezte. A hagyaték egyik része a Máté család (Máté János és fia, Máté József kehidai lakosok) hivatalos és gazdálkodással összefüggő, valamint Máté József személyes (köztük katonáskodással kapcsolatos) irataiból áll. Másik részüket a kehidai közbirtokossági iratanyagok (erdőbirtokosság, legeltetési bizottság) képezik, mivel Máté József az úrbéres közbirtokosság legeltetési bizottságának elnöke volt. Máté József iratai alapján a 19-20. század fordulójától kezdve nyerhetünk pillantást egy zalai birtokos paraszti család gazdálkodásába, a katonáskodással kapcsolatos iratok alapján láthatjuk, hogyan szólt bele HÍREK
