LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Erős Krisztina: Közkinccsé lett családi ereklyék. Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. 91-97.

96 Levéltári Szemle 68. évf . a családfő katonai szolgálata a család életébe, illetve nyomon követhetjük az 1945 után a mezőgazdaságban bekövetkezett nagy horderejű változásokat. Szintén a kiállításban kapott helyett dr. Dér Ferenc keszthelyi ügyvéd jogi egyetemi leckekönyve és ügyvédi igazolványa az 1960-as évekből. Dér Ferenc Letenyén született 1907-ben, majd Keszthelyen lett az ügyvédi munkaközösség vezetője, és jelentős szerepet játszott a város közéletében. A zalaegerszegi Horváth Imréné ajándékozása révén kerültek intézmé­nyünkbe édesapja, Büki Sándor iratai, fényképei. Büki Sándor 1925-ben szerzett cipészsegédi bizonyítványt. Ennek, a Zalaegerszegi Ipartestület ál­tal kiadott segédlevélnek az érdekessége, hogy fejlécén Zalaegerszeg látképe látható. Horváth Imréné visszaemlékezéséből az is kiderül, hogy édesapját 1942-ben Závodszky István századába (a 17/III. zászlóalj géppuskás száza­dába) osztották be és a Don-kanyarba vezényelték. Ugyanitt olvashatunk az 1956-os zalaegerszegi eseményekről és az azt követő bírósági eljárásról is. Büki Sándor átadott dokumentumai között szerepel II. osztályú altisztté való kinevezési okmánya, MSZDP-MKP pártigazolványa, valamint több, a máso­dik világháború időszakából származó fényképe. Intézményünk régi, jól ismert kutatója, Csath Béla vasokleveles bányamér­nök levéltárunknak ajándékozott családi fotói Zalaegerszeg két világháború közötti életébe engednek bepillantást. Édesapját, Csath Ferenc pénzügyi fo­galmazót 1932-ben helyezték Tapolcáról Zalaegerszegre, ahol 1945-ben már pénzügyi tanácsosként dolgozott. Csath Ferenc a fényképek tanúsága szerint a település politikai elitjéhez tartozott. A családi fotók többsége a harmincas­negyvenes években készült. Főként a Csath testvérek iskolai éveit mutatják be, de az óvodai csoportokról, iskolai színdarabokról, a Zala folyó partján fürdő­ző gyerekekről, vagy az épülő, felállványozott református templomról készí­tett felvételek alapján bepillantást nyerhetünk a korabeli Zalaegerszeg társa­dalmi életébe is. Az alapvetően időrendben összeállított kamara-kiállítást Zóka Gyula fény­képei zárták. A neves zalaegerszegi fotográfus az 1970-es években a Zala Me­gyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, mint vállalati fotós. Feladata volt az építőipari cég munkásságának, eredményeinek és életének bemutatása. A fényképek körülbelül tíz évet ölelnek fel, azt az időszakot, mikor a kezdeti alacsony színvonal és döntően kézi munka után jelentősen emelkedett a vállalat termelése. A ZÁÉV egyeduralkodó lett a megye építőiparában, új lakásépítési technológiát vezettek be – a francia alagútzsalus technikát – amivel országos elismertséget szereztek. A csúcsidőszakban mintegy négyezer főt foglal-HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom