LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Erős Krisztina: Közkinccsé lett családi ereklyék. Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. 91-97.
94 Levéltári Szemle 68. évf . A fenti módokon, vagy egyedi adakozásból levéltárunk birtokába került családi hagyatékok adták az apropóját annak, hogy a 2016-2017. években intézményünknek adományozott magániratokat bemutassuk a sajtó munkatársainak és a nagyközönségnek. 6 A mintegy háromszáz évet felölelő kamara-kiállítás anyagát az utóbbi években a levéltárba került családi és személyi hagyatékokból válogattuk. A két vitrinben bemutatott, nyolc irategyüttesből kiemelt iratok, fényképek és tárgyak az egykori tulajdonosok leszármazottaitól kerültek a megyei levéltárba. Amint azt közülük többen is elmondták, fontosnak érezték, hogy családjuk története fennmaradjon a jövő számára. A kiállítás legrégebbi darabja dr. Vajkai Aurél (1903–1987) etnográfusnak, a veszprémi Bakonyi Múzeum hajdani igazgatójának hagyatékából került elő. A hagyaték zalai vonatkozású darabjait lánya, Vajkai Zsófia ajándékozta a levéltárnak. Az irategyüttes túlnyomórészt a Keszthely környéki hegyközségekre és szőlőhegyekre, főként Cserszegre vonatkozó dokumentumokat tartalmaz, így elsősorban az 1650 és 1888 közötti Balaton-felvidéki szőlőművelés történetéhez nyújt érdekes adatokat. A Vajkai-hagyatékból a kiállításon bemutatott legrégebbi irat szentgyörgyvölgyi báró Bakács Sándor keszthelyi főkapitány záloglevele volt, 1675. június 10-ei keltezéssel. Az előző évben keszthelyi főkapitánnyá kinevezett, később a Thököly-féle felkelésben is résztvevő Bakács az irat tanúsága szerint 44 tallér értékben készpénzt és bort vett nemes és vitézlő Cziberey István keszthelyi lakostól, melyért Siden (Zsid, mai Várvölgy) fekvő rétjét adta zálogul. A budapesti születésű történész, nyelvész, egyetemi tanár, dr. Hangay Zoltán régi családi iratainak tanulmányozása közben bukkant érdekes, zalai vonatkozású dokumentumokra. Ezek tárgyát és témáját tovább tanulmányozva küldte el levéltárunknak három tételből álló ajándékát, melyek közül az egyik Deák Ferenc és Hertelendy Károly követbeszámolója az 1839/1840-es országgyűlésről. A kézirat érdekessége, hogy Deák három és fél órás követbeszámolójának helybeli kinyomtatását a cenzúra megtiltotta, mert a beszámoló az ellenzék programját és taktikai lépéseit is tartalmazta. Deák az elmondott beszédét fejből diktálta le a megyei írnoknak, majd azt kézírással sokszorosítva terjesztették. 6 Arany Gábor: Tények, tervek: kincsek, konferenciák, kiadványok. In: Zalai Hírlap, 2018. január 23. (74. évf. 19. sz.) 1., 3. p., Arany Gábor: Hagyatékok, értékek. Háromszáz esztendő történelmét ölelik fel a családi anyagok. In: Zalai Hírlap, 2018. január 24. (74. évf. 20. sz.) 11. p., Pánczél Petra: Családi ereklyék és virtuális tárlat. Sokszínű tudományos munka a levéltárban. In: Zalaegerszeg, 2018. január 30. (26. évf. 2. sz.) 5. p. HÍREK
