LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Elek László: Az orosházi nyomdatörténeti kiállításról. • 1977. [LSZ 1977/2. 403-405. p.]

tatványoknak (cégjelzéses boritők, levelezőlapok, levélpapírok, számlák, hivatalos nyomtatványok, községi képviselőtestületi gyűlések, ünnepélyek, ipari, mezőgazdasági, kulturális és sportrendezvények, báli és lakodalmi meghívok, intézmények közleményei, zárszámadási jelentései, mozi- és színházi plakátok, városképekkel díszített színes borítású helyi iskolai füzetek, közös értesítők, találkozókra tett fogadalmak, nyomtatott táncrendek, mezőgazdasági kiállítások prospektusai, augusztus 20-i gyopárosi népünnepélyek műsorait ismertető, többszínnyomásos hirdetmények, közigazgatási, légvédelmi rendelkezések, stb.) is az volt csak a szerepük, hogy korhangulatokat idézzenek, s felvillantsák a felszabadulás előtti hét évtized jelentősebb helyi eseményeit és társadalmi megmozdulásait, emlékeztessenek a régi intézményekre és cégekre, ^ a helyi szokások: az életmód és izlésforma folytonos módosulását, alakulását tükrözzék. Szerencsére a tervezőnek sikerült következetesen alkalmazkodnia a nyomdák szerinti tagolás elvéhez, ennélfogva a tablók egységesebb tipográfiai jelleget, s bizonyos kronológiai rendet is kaptak. Az első terem az 1875-1919-ig terjedő időszak nyomdatermékeit mutatta be. Három fontosabb részegységre épült: az 1875-ben alapított Bőhm és Társa (Patzauer, Burger, majd Magyar A. M.,Altstádter, Pless), továbbá a munkásságát 6 évvel később kezdő s egészen az államosításig dolgozó Veres Lajos nyomda tevékenységének, illetve az I. világháború helyi nyomdászatának — korabeli újságok, hivatalos háborús nyomtatványok, tanácsköztársasági és román megszállásra vonatkozó nyomdai termékek — dokumentációjára. Külön tablók adtak hirt az 1883-ig létesített Békés megyei első nyomdák elhelyezkedéséről és az 1894-ben megjelent hazai és megyei újságok, folyóiratok adatairól. Erre azért volt jő gondolni, mert a helyi nyomdák — hozzájuk számítva persze a későbbieket is — elsősorban a gyorsan változó élet hétköznapjait szolgálták ki, és a község lakóinak politikai érzékenységére, közéleti-gazdasági érdeklődésére épitve, igen fejlett ujságkulturát teremtettek. Ezt a fontos helytörténeti tényt erősítették fel ezek a táblázatok, amelyek a maguk adat szerűségével reális távlatot adtak annak a lokális kérdések iránti fogékonyságot, politikus közéletiséget fejlesztő aktív nevelőmunkának, amelyet a helyi lapok kezdettől fogva képviseltek és különböző szinten el is láttak. Az orosházi nyomdászat 20. évében, 1894-ben az akkor kb. 16 0Ö0 lelket számláló nagyközség már 3 nyomdával és 3 politikai hetilappal rendelkezett, s ez jóval meghaladta az országos átlagot. Hazánk területén ugyanis 725 magyar és 191 idegen nyelvű, főként német, napi- és hetilap, illetve periodika jelent meg ekkor, s ez azt jelentette, hogy átlagosan minden 10 105 magyar anyanyelvűre jutott l-l lap. Bizonyos, hogy nem volt másik olyan község

ünk, ahol annyi újság jelent vola meg, mint itt. Sőt mi több, ezek komoly előfizetői gárdára támaszkodtak (nem voltak "deficites dudások"), és hosszú életet értek meg. A Függetlenségi 48-as Párt Veres Lajos nyomdájában megjelent lapja, az Orosházi Újság pl. 1882-től egészen a felszabadulásig, de tartós életű volt a polgári liberális Orosházi Közlöny is. Ebből következően a kiállításon jelentős helyet kaptak a helyi kiadású napi- és hetilapok. Nemcsak külső megjelenési formájuk változatossága miatt, hanem a legfontosabb események, ellenzéki megmozdulások, tüntetések, sztrájkok korhű dokumentálása érdekében is. A két világháború közötti negyedszázadot ismertető második szobában fokozott mértékben érvényesült az első terem irányító elve. Sajátos kettősség jellemezte a község életét. Ennek megfelelően egyrészt a minduntalan fiaskót szenvedő várossá válni akarást és a vele kapcsolatos szemléleti arisztokratizmust, másrészt az ellenpólust: a gazdasági -társadalmi nehézségeket, súlyos ellentéteket, a döbbenetes rákőczitelepi nyomort s ezeknek tükrében a be nem váltotott több évtizedes ígéreteket, 404