LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Elek László: Az orosházi nyomdatörténeti kiállításról. • 1977. [LSZ 1977/2. 403-405. p.]

megvalósulatlan vágyakat (Negyven éve ki sért Orosháza várossá nyilvánítása-, Ötven éve építjük a városházát, mégsem épült fel c. cikkek) láttatták a tablók. Nehéz volt a válogatás, különösen az időközben nagyon megszaporodott nyomdai vállalkozások arányos ismertetését is vállalva, hiszen az orosházi nyomdászat ekkor élte virágkorát. Kétségkívül ekkor ért a csúcsra, nemcsak a nyomdák és nyomdászok számát, hanem az üzemek egymással vivott versengése folytán a minőségi munka szinvonalat tekintve is. A néphez huző, polgári liberális napilappal rendelkező Orosházi Friss Újság — (tul. Mitlasovszky János) és a nála is nagyobb nyomdai kapacitást képviselő, kormánypárti elveket valló napilapjáról elnevezett Orosházi Friss Hirek (tul. Demártsik Ferenc) nyomdák ugyanis egymással állandóan harcban állva, a maguk modernebb nyomdagépeivel és fejlettebb nyomdatechnikai eljárásokkal készített nyomtatványaikkal a község kisebb nyomdáit (G. Szabó, Szépe, Csillag, Thomay, Ev. egyház) is igényesebb munkára késztették. Az élet differenciálódása következtében közben jelentősen megnőtt a könyvek, folyóiratok, ismertető füzetek, alkalmi kiadványok száma is. Valóban nehéz volt tehát kiemelni közülük a korra és az egyes nyomdákra legjellemzőbbeket. A kiállításnak ez a terme az előző korszakénál jóval gazdagabb képanyaggal rendelkezett, s 4 fontosabb egységre épült. A fentebb említett két nagyobb nyomda tevékenységének differenciált bemutatásán tul (a Demártsik nyomda például még kottaszedést is vállalt) helyet kapott benne a Szabó Pál szervezte, rövid életű Orosházi Szépmives Céh és a szocialista-kommunista eszmék történeti fejlődésbe ágyazott, külső megoldásban is hangsúlyosan kezelt sajtődokumentációja is. Betiltott újságcikkek, munkásotthont avató, szabadságot és forradalmat köszöntő versek vették közre a város nagy szülöttének: Darvas Józsefnek két szociografikus müvét, továbbá a Keresztes Mihály szerkesztette, 1936-os évfolyamú, bátor hangú szociáldemokrata Fáklya, a Tanácsköztársaság győzelmét hirdető Néperő és a Kommunista Párt első hivatalos lapjaként 1944. október 15-én Orosházán megjelent Népakarat első két számát. A felszabadulás után az anyagi és szellemi erők okos centralizálásával a régi kisüzemek fenntartása indokolatlanná, a korszerűtlen telephelyek fejlesztése célszerűtlenné vált. Orosházán is megszűntek a nyomdák. Dolgozóik Budapesten és a megye hatalmas beruházással felépített nagy nyomdáiban: a békéscsabai-gyomai Kner, illetve a gyulai-békéscsabai Dürer nyomdákban kaptak alkalmazást, és vivtak ki maguknak szakmai körökben is jól csengő nevet. Sok oklevél, számos érem, köztük a "Könynyüipar kiváló dolgozója" kitüntetés tanúskodik erről. E szép dicsőségtábla mellett a Lakatos és Gépjavító Ksz nyomdarészlegének a termékei, aprónyomtatványai egészítették ki az államosításig eltelt időszak orosházi nyomdáinak kiállításra került anyagát. A kiállítás, amely helytörténeti szempontból is jelentős, kis összevonással 1977 nyarának végéig állt a látogatók rendelkezésére. Jő példa ugyanakkor a levéltárak újszerű közművelődési tevékenységére, a különböző társintézményekkel — muzeumok, könyvtárak, gyüjtőklubok — való együttműködés formájára és lehetőségeire is. 405