LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Vágola Éva: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 61-
Vágó l a Éva ki elmondhatja a véleményét. Továbbá azt szorgalmazzák, hogy a tanár a gyermeki tevékenység támogatója legyen. Valamint az esztétikai-művészeti nevelés fontosságát abban állapítják meg, hogy a gyermeket körülvevő esztétikus környezet ízlésformáló, nevelő hatású. Egy másik jeles elméletalkotó Reter Retersen^ német pedagógus (1884-1952), a jénai egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt. Munkáját a szakma a reformpedagógia csúcsteljesítményének értékelte.9 Pedagógiai koncepciójának összefoglaló neve: Jéna-terv volt. Ennek néhány, számunkra fontos eleme röviden: 9 Uo. 530-531. a) Beszélgetés: az ismeretek feldolgozásának módszere, előadások, feladat megbeszélések révén. b) Játék: az ismeretkörök (számtan, nyelvtan, ének, stb.) játékos feldolgozását jelenti, színjáték, mozgás, terep játék segítségével. c) Ünnepek megtartása: születésnap, karácsony, karnevál stb. d) Kézműves munka. A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnt már, hogy pontosan ezek — a 19—20. században publikált — alapgondolatok köszönnek ma vissza az Európai Képesítési Keretrendszer elveiben és követelményeiben. Az imént áttekintett pedagógiatudományi nézetek és az ezekből fakadó módszerek hatékonyságuk és modernségük okán méltán kerülnek napjaink oktatásának figyelmébe. Ugyanígy van ez az élménypedagógia másik társ diszciplínája, a pszichológia tudományterületén feltárt ismeretekkel, megalkotott nézetekkel és módszerekkel kapcsolatban. A humanisztikus pszichológia két jeles elméletalkotójának, Carl Rogers (1902-1987) és Abraham Maslow (1908-1970) amerikai pszichológusoknak a munkássága feltétlenül idekapcsolható. E szerzők a mély önismeret fontosságát hangsúlyozták, mely híd a társas kapcsolatokban, és a hibákon kívül az egyének erényeire is fókuszáltak, miközben nem feledkeztek meg a társadalomhoz, csoporthoz tartozásról, ahol együttes cselekvésre van szükség közös célok elérése érdekében. Ezen túlmenően az élménypedagógia pszichológiai alapját leginkább a drive-elmélet, a flow-elmélet és a játék pszichológiai megközelítése adja. A pszichológusok „drive”-nak nevezik az emberi élethez elválaszthatatlanul hozzátartozó, ellenállhatadan késztetéseket. Ennek egyik legelemibb példája, ha fiziológiai egyensúlyunk „kibillen”, drive-ot, azaz késztetést érzünk a helyreállítására. Vagyis, az éhségérzet egy olyan késztetés, ami arra fog sarkallni minket, hogy ételt szerezzünk, és együnk. Tehát cselekvésre indít, mégpedig célirányosra, olyanra, ami meg is szünteti a fellépett hiányt. Kísérletekkel igazolt tény, hogy nemcsak az életfunkciókra vonatkozó drive-ok léteznek, hanem fizikai és lelki aktivitásra irányuló késztetés is. Az első a mozgásra késztető drive. Bi zonyára mindannyiunknak volt már olyan élménye, hogy fészkelődni kezdett, dobolt az ujjával, ha sokáig mozdulatlanságra volt ítélve. Nem feltétlenül azért kezdünk hosszú ülés alatt mocorogni, vagy rajzolgatni, mert unatkozunk, vagy nem figyelünk, hanem mert a testünk, szervezetünk mozogni kíván. A lélektani aktivitásra vonatkozó drive pedig a kíváncsiság, a megismerési vágy (exploráció). Tehát a mozgásigény és a felfedezésvágy pontosan olyan elemi késztetésünk, mint az éhség nyomán az evésre vonatkozó vágy és akarat. Ezek közül a kíváncsiságra, a világ megismerésének igényére alapoz az élménypedagógia. Felhasználja e természetes drive-ok ösztönző erejét. Tehát az élmény központú tanítás olyan eszköztárat jelent, ami az aktivitásra vonatkozó drive-okra építi fel a pedagógiai gyakorlatot. Mindez egy újabb aspektusból is összefügg a kompetenciafejlesztéssel. A kompetencia éppen azt fejezi ki, hogy képesek vagyunk az ismereteinket, képességeinket problémameg68
