LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Rácz Attila: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest Főváros Levéltára szervezésében különös tekintettel az „irányított kutatás” program elemre. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 48-54.
TAMO P - Gyermekfoglalkozások a BFL szervezésében Visszatérve az előző, a lakcímnyilvántartást tartalmazó adatbázisunkra, így már könnyedén megválaszolhatóvá vált a következő három kérdés: a (Kerepesi út 15. számú) ház lakói közül 1. hány lakót jegyeztek fel 1900-ban? (12), 2. Hány vasutas alkalmazott volt közöttük? (5) 3. Ki volt ekkor a ház tulajdonos? (Vez senyi János) A szlovák tanítási nyelvű iskolának tartandó foglalkozás előkészítésénél érkeztünk el erre a pontra, és — mivel az elektronikus és a hagyományos keresés is pozitív eredményt hozott — munkatársaimmal arra az álláspontra jutottunk, hogy a diákokkal is bátran lehorgonyozhatunk az utolsó kérdésnél megjelent Vez senyi Jánosnál és családjánál. A Magyar Levéltári Portálon vagy a BFL adatbázisaiban a gyerekekkel együtt kutatva a BFL-ben 27 Vez senyit találhattunk, és ebből hét egyértelműen, első pillantásra a háztulajdonost vagy a szűk családját érintette. Ezek egy részéhez képek is találhatók a rendszerben, azokat közvedenül az internetről, a többit szkennelve olvashatták a diákok. Az elemzés során leginkább Vez senyi végrendeletére és hagyatéki ügyére koncentráltunk.3 Miután felmértük, mennyire tudják a diákok a szövegeket olvasni — egyes osztályok néhány sor után elsajátították a korban használt írástípus olvasásának készségét, másoknál a teljes végrendelet végig kellett olvasni — ismételten kérdéseket tettünk fel, melyek sorban a következők voltak: 1. Hány gyereke volt a háztulajdonosnak? (3) Hány fiú, hány lány? (2 fiú, 1 lány) 2. Volt-e férje a lánynak? (Igen, ő Osváth Pálné Vez senyi Margitként szerepelt). 3. Mikor írták a végrendeletet, és mikor „lépett életbe”? (1918. szeptember 26., 1922. augusztus 16.) 4. Mennyivel gyarapodott a végrendelkező vagyona (a végrendelkezés időpontjában) ahhoz képest, mint amit a szülei ráhagytak? (Semennyivel) 5. Miért nem egyenlő arányban örököltek a gyerekek? 3 Budapest Főváros Levéltára (BFL) Budapesti Központi Királyi Járásbíróság (VII.12.e). Kihirdetett végrendeletek. 3375/1922. és BFL Budapesti Központi Kir. Járásbíróság. Peres és peren kívüli iratok (VII.12.b). 187700/1922. Az első két kérdés megválaszolása könnyedén ment, az viszont az esetek többségében magyarázatot igényelt, milyen időbeli eltérés lehet a végrendelet megalkotása és a hagyatéki eljárás között. A legérdekesebb itt az ötödik kérdés volt, hiszen erre senki sem tud egzakt választ adni, legfeljebb a végrendelet szövegéből tudunk következtetni arra, hogy a lány azért kapott kétszer akkora részt, mint a fivérek, mert „édes gyermek” volt, míg a fiúk örökbe fogadottak. A gyerekek részéről egészen érdekes szempontok is felmerültek: a lánynak nem volt önálló keresete (szociális), az apja jobban szerette, a többieknek volt lakásuk (érzelmi), nem kellett adózni utána (pénzügyi) stb. Talán ez a kérdés is megfelelően illusztrálja, hogy a diákokat mindig az önálló gondolkodásra ösztönöztük, és nem elsősorban az „igazság” vagy a „valóság” diákokra „tukmálása” volt a legfőbb célunk. Nem álltunk meg azonban e ponton az adatok puszta feltárásánál. Önként jelentkezőt hívtunk a táblához, és megkértük, hogy a (teljes) csoport segítségével rajzolja fel a Vezsenyi család végrendeletéből megállapított családfa-adatait. Meglepetésre (a feladat előkészítésénél mi is megdöbbentünk!) az örökhagyó gyermekei és a lány házastársának neve mellett kirajzolódott az örökhagyó testvérének, szüleinek kiléte, házastársának előző házasságának ténye/első férjének neve. Emellett olyan érdekességre is fény derült, mint az édesapja névmagyarosítása Wesztermayerből Vezsenyire, felmerült kérdésként, hogy miért voltak a házas felek külön lakásban bejelentkezve, vagy hogy hol volt az I. kerületi Horthy Miklós út. A diákok - és a tanárok - számára már az is érdekes volt, hogy a levéltári iratok vizsgálatával hova lehet jutni egy épület címének megkeresésétől, de még inkább meglepődtek azon, hogy a kutatás az esetek jelentős részénél már otthonról is lefolytatható, és ez 51
