LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Rácz Attila: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest Főváros Levéltára szervezésében különös tekintettel az „irányított kutatás” program elemre. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 48-54.
Rác^ Attila rán — az adatbázisok és a digitalizált dokumentumok segítségével — megismerték a levéltár épületén kívül végezhető virtuális kutatás lehetőségeit, miközben iskolájuk, lakókörnyezetük környékének változásait tanulmányozhatták digitalizált térképeinken. A kutatás során egyetlen közjegyzői irat (!) vizsgálatával egy „tetszőlegesen” választott család három generációs családfáját is fel tudtuk rajzolni miközben a családot társadalomtörténeti módszerekkel is elemeztük. Utóbbi, kollégáimmal kidolgozott módszer újdonsága és sikere miatt kicsit hosszabb kifejtést is megérdemel. Már a korai szakköreink során is megtapasztaltuk, hogy cseppet sem közhely az, hogy a mai gyermekek és fiatalok már inkább elektronikus iratokat nézegetnek a kézzelfogható „valóságos” iratok helyett. Ez a tény nem keserített el bennünket, hanem megpróbáltunk felzárkózni a kor elvárásaihoz és a témanapokra, táborokra már nem nyomtattunk „facsimiléket”. Ehelyett minden iratot digitalizáltan tettünk ki az oktatótermi gépeinkre, és azok képeit a látogatók monitoron követhették, majd CD-n a másolatokat hazavihették. Ez a megoldás azon túl, hogy jobban megfelel a diákok érdeklődésének, költséghatékony és környezetbarát módszer. Az irányított kutatást egy konkrét példával mutatom be, mely — természetesen kis utánajárással és továbbgondolással - bármely korra és helyszínre felhasználható. Első alkalommal a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon diákjai vettek részt e programunkon. A tanulók internet-elérhetőséggel rendelkező számítógépek előtt ülve kapták meg a feladatlapot, és mint említettem, informálisan már tudták, mely adatbázisokkal rendelkezik levéltárunk. A két-három fős kiscsoportok lehetővé tették a projektmunkát, a feladatok közös megbeszélése során pedig a feltártuk a hibákat, illetve megbeszéltük a diákok és általunk fontosnak tartott problémákat, érdekességeket. Első feladatként a „Szlovák Intézet” épületének címét kellett megkeresni, és a diákoknak nem is tartott egy-két percnél tovább, hogy megtalálják a budapesti Rákóczi út 15. szám alatti épületet. Ezután — kivetítő segítségével — megmutattuk nekik, hol találják meg a BFL adatbázisai között az 1900-as budapesti lakcímjegyzéket [http://bfl.archivportal.hu/cgi-bin/lakas/lakas.pl ], és megkértük őket, hogy keressék meg ebben az említett utcát, ház számot. Természetesen erre a keresés nem adhatott találatot, és mielőtt a kezdeti lelkesedést felváltotta volna valamiféle elkedvetlenedés, megpróbáltuk a gyerekekkel kitalálni, hogy mi lehet ennek az oka. Hamar rájöttek, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetése előtt ezt az útszakaszt nem így hívták. Ekkor vettük elő Budapest egyik — általunk előre ellenőrzött, és ezért itt konkrét kereső kifejezéssel („Budapest belterületének”) sugallt — digitalizált térképét,2 melyen a diákok felismerték, hogy a Kossuth Lajos utca folytatása a Károly körúttól a Keleti pályaudvarig akkor még a Kerepesi út nevet viselte, tehát a mai Rákóczi út 15. számot a Kerepesi út 15. alatt kell keresni. Ez a felfedezés — amellett, hogy nem anynyira kézenfekvő! — sok izgalmas kérdést vetett fel az utcaátnevezésektől a térkép elemzéséig. Példának okáért a térképen az Erzsébet híd helyén még „Tervezett híd” szerepel, „Propeller” járt a „Rudasfürdőhöz” vagy a „Sárosfürdő” és a Fővám tér között, a mai Veres Pálné utca pedig Zöldfa utca volt — ez utóbbi információ természetesen a Veres Pálné Gimnáziumot látogatók számára volt érdekesebb. 2 Az eredeti, 1896-os térképet lásd http:/ /archivportal.arcanum.hu/lear/opt/al 30223.htm?v=pdf&q=% 28WRD0/o3D0/o28budapest0/o20belter0/oFClet0/oE9nek0/o29°/o29/TERKEP/PIC&s=SORT&m=15&a=re 50
