LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Mészáros Ádám: A levéltári források felhasználása a középiskolai oktatásban. Módszertani Közlemények: tanítók és tanárok számára (2017) 4:45–48
46 Mészáros Ádám: A levéltári források felhasználása a középiskolai oktatásban A következőkben néhány olyan konkrét, gyakorlati javaslatot teszek, amelynek során levéltári anyaggal dolgozhatunk a tanórán, akár úgy is, hogy digitálisan elérhető tartalmakat használunk fel. Javaslataim nemcsak a történelemórán, hanem számos egyéb területen is felhasználhatók, például a földrajz és vizuális kultúra tantárgy keretein belül. A reformációs emlékév anyagainak felhasználási lehetőségei A konkrét példa a Heves Megyei Levéltár iratanyagához kapcsolódó lesz, de az országos Reformáció500 projekt keretében az összes megyei levéltár jelentős mennyiségű információt tett elérhetővé, ilyen módon bármely iskola pedagógusai találhatnak könnyen felhasználható anyagokat1 A reformáció témája a történelem tantárgy keretein belül mindenképpen előkerül, de sokkal nagyobb motivációt jelenthet, ha a téma kapcsán a szűkebb környezetünkhöz kapcsolódó témákkal tudunk foglalkozni. 1 Lásd; http://reformacio.mnl.gov.hu/ E honlap látogatása feltétlenül ajánlott, mert a levéltári forrásanyagnak nemcsak a feltárását, de a folyamatos digitalizálását is végzik, így rövid időn belül egy nagyon jól használható forrásgyűjteményre tehet szert az érdeklődő pedagógus. A konkrét példában Varga Zsolt levéltáros Eger első protestáns templomának terve című munkájának tanórai felhasználására teszek néhány javaslatot, rámutatva, hogy egyetlen cikk is felhasználható akár több tantárgy keretein belül is. Az említett cikk szó szerint közöl egy 1908-ban Tóth István lelkész által írt levelet, így lehetőséget kínál a szöveg elemzésére, a szövegértési kompetencia fejlesztésére, ráadásul Egerről is számos ismerettel gazdagodhatnak a diákok. Teljességre nem törekedhetünk e cikk keretei között, de néhány szempontot mindenképpen fontosnak tartunk: érdemes lehet, például megfigyeltetni a diákokkal a következőket: • Mikor kezdte meg ismételten a működését Egerben a református egyház? • Milyen oktatási intézmények létét ismerhetjük meg a levélből? • Hány protestáns tanulót és katonát említ a forrás? Ugyanez a cikk tartalmazza az 1908-ban tervezett református templom tervrajzainak fotóját is. Ezek a képek kiválóan alkalmasak lehetnek a vizuális kultúra tantárgy keretein belüli órai elemzésre is. A tervek alapján megfigyelhetők és azonosíthatók a stílusjegyek, részletesen vizsgálható, hogy az épület milyen jellemzőkkel rendelkezett volna. A végül 1930-ban elkészült templom látványterve jelentősen eltér az 1908-as tervektől. Mivel e kettő együtt szerepel a cikkben, kifejezetten hasznos lehet a különbségek és hasonlóságok megfigyeltetése és megvitatása. A Reformáció500 projekt keretében működtetett honlapon számos térképet és statisztikai adatot is megtalálhatnak az érdeklődők. A térképekhez kapcsolódó feladatlapok készítésével a pedagógusok fejleszthetik a tanulók topográfiai készségeit, gyakoroltathatják a térképolvasást. Ilyen térképeket találhatunk például a Felekezeti adatok térképekkel L - Áttekintés című cikkben, illetve a további hozzá kapcsolódó oldalakon. Ugyanitt statisztikai adatsorokat is találhatunk, amelyekhez a matematikatanárok készíthetnek remek feladatokat. A táblázatba rendezett adatokkal a diákok különféle számítási feladatokat végezhetnek, az arányokról diagramokat készíthetnek, mindezt úgy, hogy a szűkebb vagy tágabb lakóhelyük adatait használják fel, tehát még egyéb ismeretekhez is jutnak általuk.
