LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Zsoldosné Olay Ágnes: A levéltárak és a történelemtanítás. • 1988. [LSZ 1988/4. 48-58. p.]

lomása Somogyról, Somogy megye múltjából" c. olvasókönyvet egy újfajta hely­történeti szöveggyűjteményként mutatta be, amely nemcsak a helytörténet vonzó példatára, hanem pedagógiai segédkönyv is, amelyből a diákok, egyetemi hallgatók, sőt a köztörténészek és a helytörténeti kutatók is képet kaphatnak a megye történetéről. h) Az űj koncepció vetületei a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben is jelentkeztek. A tanárképzésben nagyobb szerepet kapott ,,A történelem se­gédtudományai" stúdium. Ezzel kapcsolatban Ormos Mária, a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem tanára és rektora a következőket fogalmazta meg az 1984. évi Nemzeti Levéltári Nap alkalmából rendezett tudományos ülésszakon: „A képzésnek tartalmaznia kell a kritika, a forráskezelés, az összevetés elemeit is, legalábbis akkor, ha önállóan gondolkodó, a megújuló tudáselemekkel bánni tudó pedagógusokat kívánunk kibocsátani az egyetem kapuján. Elképzelhetet­lennek tartok egy olyan, valóban jó középiskolai történelemtanárt, aki kutató­ként sosem tette be a lábát egy levéltárba. 9 A tanárképzés és a levéltárak kapcsolata sok helyen kiépült, a működő ta­nárok posztgraduális képzésének is ezt az utat kellene követni. i) 1981-től vezették be a gimnáziumi fakultatív történelemtanítást. A FAKT tanterve harmadik osztályban kötelezően előírja „A történettudomány tár­gya, forrásai és módszere" című témakör tanítását. A témakör levéltári vonat­kozásai: (közvetlenül) „A forrásokat őrző közművelődési intézmények. A mú­zeumok, a könyvtárak és a levéltárak. Használatuk módja. . . . Levéltári alap­leltárak, fond jegyzékek. Az iskola lehetőségei szerint múzeumban, könyvtár­ban, levéltárban megtartott órák." (közvetve) „Az írott források fontosabb faj­tái. Az oklevél. Évkönyvek, krónikák, gesták. Missilis és irodalmi levél. Elbe­szélő történeti irodalom. Memoár és útleírás. Akta, irat. Törvények, jogszabá­lyok. A sajtó. A statisztika." 10 A témakör oktatását nehezíti az, hogy a tanu­lóknak nincs tankönyvük ehhez a fejezethez, a tanárok számára Závodszky Géza írt egy elég különös felépítésű segédkönyvet. 11 A témakör minden célját meg lehetne valósítani egy jó helytörténeti olvasókönyv birtokában. összegzésként megállapítható, hogy a levéltárak és a történelemtanítás kap­csolatának alapfeltétele legalább egy olyan levéltáros, akinek van ereje, ideje, belső indíttatása ahhoz, hogy támogassa az ügyet, és egy Zeííces történelemtanár, aki ismeri a helység történetét és járatos a dokumentumok elemzésében. „Le­véltár-pedagógiáról'' nem beszélhetünk, mert a próbálkozások elszigeteltek, a szálak egymás mellett futnak, semmiféle szintézis nincs és a realitások szemé­lyes kapcsolathoz kötöttek. Ha valóban intézményes kapcsolat kiépítését célozzuk meg, akkor vélemé­nyem szerint: összegezni kell az eddigi eredményeket, erre építve kell meg­vizsgálni a történelemtanítás metodikájának feladatait, és újra át kell gon­dolni a helytörténeti olvasókönyvek kérdését, mert a levéltárak és a történe­lemtanítás kapcsolatában ez tűnik a leggyümölcsözőbb formának. 2. .. .^,. A. Kísérlet az eddigi próbálkozások összegezésére A „Történelemtanítás" és a „Levéltári Szemle" cikkei, tanulmányai 12 alap­ján megállapítható, hogy a témának nincs igazán bőséges irodalma, de elégsé­ges ahhoz, hogy kérdések és problémák köré csoportosítsuk. ' ; 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom