LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Zsoldosné Olay Ágnes: A levéltárak és a történelemtanítás. • 1988. [LSZ 1988/4. 48-58. p.]
lomása Somogyról, Somogy megye múltjából" c. olvasókönyvet egy újfajta helytörténeti szöveggyűjteményként mutatta be, amely nemcsak a helytörténet vonzó példatára, hanem pedagógiai segédkönyv is, amelyből a diákok, egyetemi hallgatók, sőt a köztörténészek és a helytörténeti kutatók is képet kaphatnak a megye történetéről. h) Az űj koncepció vetületei a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben is jelentkeztek. A tanárképzésben nagyobb szerepet kapott ,,A történelem segédtudományai" stúdium. Ezzel kapcsolatban Ormos Mária, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára és rektora a következőket fogalmazta meg az 1984. évi Nemzeti Levéltári Nap alkalmából rendezett tudományos ülésszakon: „A képzésnek tartalmaznia kell a kritika, a forráskezelés, az összevetés elemeit is, legalábbis akkor, ha önállóan gondolkodó, a megújuló tudáselemekkel bánni tudó pedagógusokat kívánunk kibocsátani az egyetem kapuján. Elképzelhetetlennek tartok egy olyan, valóban jó középiskolai történelemtanárt, aki kutatóként sosem tette be a lábát egy levéltárba. 9 A tanárképzés és a levéltárak kapcsolata sok helyen kiépült, a működő tanárok posztgraduális képzésének is ezt az utat kellene követni. i) 1981-től vezették be a gimnáziumi fakultatív történelemtanítást. A FAKT tanterve harmadik osztályban kötelezően előírja „A történettudomány tárgya, forrásai és módszere" című témakör tanítását. A témakör levéltári vonatkozásai: (közvetlenül) „A forrásokat őrző közművelődési intézmények. A múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak. Használatuk módja. . . . Levéltári alapleltárak, fond jegyzékek. Az iskola lehetőségei szerint múzeumban, könyvtárban, levéltárban megtartott órák." (közvetve) „Az írott források fontosabb fajtái. Az oklevél. Évkönyvek, krónikák, gesták. Missilis és irodalmi levél. Elbeszélő történeti irodalom. Memoár és útleírás. Akta, irat. Törvények, jogszabályok. A sajtó. A statisztika." 10 A témakör oktatását nehezíti az, hogy a tanulóknak nincs tankönyvük ehhez a fejezethez, a tanárok számára Závodszky Géza írt egy elég különös felépítésű segédkönyvet. 11 A témakör minden célját meg lehetne valósítani egy jó helytörténeti olvasókönyv birtokában. összegzésként megállapítható, hogy a levéltárak és a történelemtanítás kapcsolatának alapfeltétele legalább egy olyan levéltáros, akinek van ereje, ideje, belső indíttatása ahhoz, hogy támogassa az ügyet, és egy Zeííces történelemtanár, aki ismeri a helység történetét és járatos a dokumentumok elemzésében. „Levéltár-pedagógiáról'' nem beszélhetünk, mert a próbálkozások elszigeteltek, a szálak egymás mellett futnak, semmiféle szintézis nincs és a realitások személyes kapcsolathoz kötöttek. Ha valóban intézményes kapcsolat kiépítését célozzuk meg, akkor véleményem szerint: összegezni kell az eddigi eredményeket, erre építve kell megvizsgálni a történelemtanítás metodikájának feladatait, és újra át kell gondolni a helytörténeti olvasókönyvek kérdését, mert a levéltárak és a történelemtanítás kapcsolatában ez tűnik a leggyümölcsözőbb formának. 2. .. .^,. A. Kísérlet az eddigi próbálkozások összegezésére A „Történelemtanítás" és a „Levéltári Szemle" cikkei, tanulmányai 12 alapján megállapítható, hogy a témának nincs igazán bőséges irodalma, de elégséges ahhoz, hogy kérdések és problémák köré csoportosítsuk. ' ; 50