LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kovács Győzőné: A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában. • 1988. [LSZ 1988/2. 50-58. p.]

4. Ennek alapján a tanulmányozásra alkalmasnak talált iratokat típus és évjárat szerint megjelöljük, és kérjük kutatásra való előkészítésüket. 5. Az első levéltári látogatás alkalmával — mivel motiválja az érdeklő­dést, kíváncsiságot ébreszt —- kérjük a levéltárat, hogy egy munkatársa tá­jékoztassa a hallgatókat a levéltár szerepéről, feladatairól, az iratok megtalál­hatóságáról, a felhasználás lehetőségeiről és eredményeiről. c) A hallgatók felkészítése a levéltári foglalkozásra, kutatásra 1. A levéltári foglalkozást megelőzően közöljük, hogy a következő tanul­mányi foglalkozást — a tudományos szocializmus esetében 2 órát, a magyar munkásmozgalom történeténél 3 órát — a levéltárban, kutatással összekap­csolva tartjuk. 2. Tájékoztatjuk őket a feldolgozandó témáról és az elérendő oktatási célról. 3. Felidézzük a levéltári dokumentumok jelentőségét, szerepét. 4. Ismertetjük a levéltári kutatás módját, azaz hogyan történik — az iratanyag áttekintése, tanulmányozása a feldolgozásra kerülő téma különféle szempontjai szerint, — a szempontnak megfelelő mérlegelés, döntés a legjellemzőbb, leg­kifejezőbb irat kiválasztására, — az irat felhasználási lehetőségeinek tisztázása: xeroxmásolat útján, vagy a témára vonatkozó tényanyag kigyűjtésével, ki jegyzetelésével történjen-e, — a jelzetelés lényege, az iratok forrásának, származási helyének meg­határozása, fontossága a kutatómunka tudományosságának biztosítá­sára, az adatok valóságának, létezésének alátámasztására, 5. Felhívjuk a figyelmet a levéltári kutató munka szabályaira: — a kutatást kérni kell a levéltártól és az a levéltár engedélyétől függ, — a kutatónak a kutatás időpontját, témáját s az áttekintett iratok tí­pusát aláírásával igazolva, be kell jegyezni a levéltári kutatónaplóba. (Ez esetben ez az oktató feladata.) — a levéltári munka rendjét biztosítani kell, a fegyelmezett maga­tartás, a csend feltétele a kutatómunkának, — az iratok állagát, épségét meg kell óvni és sorrendjüket meg kell tartani. A levéltári foglalkozás megszervezése, lefolyása A következőkben a magyar munkásmozgalom története tantárgy kereté­ben tartott 3 órás (3X45 perc) kiscsoportos (15—20 fő) levéltári foglalkozás megszervezését és lefolyását ismertetem, amelynek oktatási célja az eddig feldolgozott tananyag több témakörének összefoglalása, rendszerezése, miköz­ben a kutatás sajátos módszere révén az ismereteket egyúttal gyakoroljuk és alkalmazzuk is. Választásomat a közlésre éppen a módszer sokoldalúsága indokolja, ami miatt rendszeresen, minden félévben, valamennyi csoportom­nál alkalmazom. Általában az 1848—-1948 közötti száz évet felölelő témákat tartalmazza, amelyek a hallgatóknak történelmet és nem közvetlen társa­dalmi tapasztalaton nyugvó ismereteket jelentenek. Emiatt fontos számukra a tapasztalatot helyettesítő szemléltetés, amit a levéltári dokumentumok biz­tosíthatnak. a) Megjelöljük a foglalkozás célját és feladatát, ami a tantárgy eddig fel­dolgozott ismeretanyagának témánkénti összefoglalása, rendszerezése lesz, le-56

Next

/
Oldalképek
Tartalom