LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kovács Győzőné: A levéltári dokumentumok felhasználásának tapasztalatai a magyar munkásmozgalom története tanítóképző főiskolai oktatásában. • 1988. [LSZ 1988/2. 50-58. p.]

véltári iratok segítségével, amelyekből felkutatjuk az adott témára, annak lényegi vonásaira a legjellemzőbbeket. b) A következőkben hallgatói közreműködéssel korszakoljuk négy időszakra, illetve témára tagoljuk az ismeretanyagot, amelyek a következők: — A dualizmus kora 1867—1918. — A forradalmak időszaka 1918—1919. — A Horthy ellenforradalmi rendszer 1919—1945. — A népi demokratikus forradalom 1945—1948. c) A 15—20 fős tanulócsoportokból önkéntes alapon, érdeklődési kör szerint a négy korszaknak megfelelő, 4—5 fős kiscsoportokat alakítunk, majd jellemzőik felidézésével kiemeljük az egyes korszakok lényegi vonásait. d) Ezután témák szerint kiosztjuk a kiscsoportoknak a kutatásra, tanulmányozásra szánt iratanyagot. Mielőtt az iratokat tartalmazó dobozok felnyitásra, az iratcsomók megbontásra kerülnének, felidézzük a levéltári iratok kutatásáról és kezeléséről a foglalkozás előkészítésekor hangsúlyozott tudnivalókat. e) Ezután 3—5 iratot kell áttekinteni, úgy, hogy azokat a hallgatók jegyzeteikből ismertetni tudják, illetve kapcsolatba tudják hozni a tanulmányozásra kapott témával és mint annak jellemző megnyilvánulását tudják bemutatni. Tehát képesek legyenek az iratok témával való kapcsolatát megmagyarázni, azt a témába beépíteni. f) A következőkben a kiscsoportok tagjai megosztják a kutatásra kapott dokumentumokat, és szempontjaiknak megfelelően kutatják egy órán keresztül. Közben lehetőséget adunk az esetleg felmerülő kérdések tisztázására is. g) Az 50 perces kutatómunka befejezése, az iratanyag helyretétele után a hallgatók számot adnak a kutatás eredményéről. Ez — hogy a téma rendszerezését is elősegítsük — lényegi vonásainak felidézésével és sorrendjükben történik, ami megegyezik a hallgatóknak kiadott kutatási szempontokkal. FORRÁSOK ÉS JEGYZETEK 1 Erre mutat: Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1982. augusztus 24-i állásfoglalása, a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint a Művelődési Minisztérium előterjesztése: A marxizmus—leninizmus oktatás helyzete és korszerűsítésének feladatai az állami felsőoktatásban, továbbá A javaslat a felsőoktatás fejlesztésére, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1983. szept. és Az MSZMP XIII. kongresszusának jegyzőkönyve 587. old. 4. Folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. Kossuth Könyvkiadó, 1985. 2 Tankönyvváltozások: Tudományos szocializmus, Egységes jegyzet. Szerkesztette: Honfi József. 1973. J. 16—663. Tudományos szocializmus. Egységes jegyzet az egyetemek és főiskolák számára. Szerkesztette: Magyar György, Szobolevszky Sándor, Tóth János. Kossuth Könyvkiadó, 1979. Tudományos szocializmus. Egységes jegyzet (kézirat). Átdolgozta és szerkesztette dr. Tóth János. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Magyar György: Tudományos szocializmus. Egységes jegyzet (kézirat). Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. J 16—995. Jegyzet a tudományos szocializmus tanulmányozásához. A szocialista forradalom győzelméért vívott harc és a szocializmus építése hazánkban. Átdolgozta és szerkesztette: Szakács Kálmán. Egységes jegyzet (kézirat). Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. J 16—664. A magyar munkásmozgalom története (1868—1976). Szerkesztette Szakács Kálmán. Egységes jegyzet egyetemek és főiskolák számára. Kossuth Könyvkiadó, 1979. 57