LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Kondicsné Kovács Éva: A levéltár és a történelem fakultáció • 1986. [LSZ 1986/2. 52-56. p.]

a továbbtanulók számára hasznos ismeretek nyújtására. Ennek a korcsoportnak nagyon könnyű felkelteni az érdeklődését az oklevéltan, pecséttan, főleg pedig a címertan iránt. Az előkészítő órák színhelye saját termünk, mert elegendő xeroxos diamásolattal rendelkezünk a szemléltetéshez. Feiszt György gyönyörű diasorozatot állított össze a Vas Megyei Levéltárban őrzött okleveles anyagból. Ez már minden középiskolába eljutott megyénkben. A könnyen megszerezhető és megérthető szakirodalmat a tanulók dolgozzák fel, a nehezebbet magam foglalom össze számukra. Vas megye helytörténeti olvasókönyvéből magyar fordításban közölt oklevelek szerkezeti elemzését is bemutatom, majd gyakoroljuk a helytörténeti szempontból érdekes példákon, pl. az őrségiek kiváltságlevele. Kiegészítésül a hiteleshely fogalmával, s a Vasvár—Szombathelyi Káptalan hiteleshelyi tevékenységével foglalkozunk. Ezután megyünk el először a levéltárba, ahol a szakember mutatja be a külön erre a célra összeállított eredeti darabokból álló kis mintagyűjteményt. A dobozból előkerülő oklevelek anyagát, írását, különböző rendeltetésű fajtáit, hitelesítésének módját, a pecsétek jellegzetességeit részben jelképes, részben valóban kézzelfogható közelségben tanulmányozhatjuk. Szóba kerül a hiteleshely regestrum köteteivel kapcsolatban a restaurálás problémája is. A címereslevelekből szintén sokféle társadalom és művelődéstörténeti összefüggés kiderülhet. A harmadikos fakultációs tantervben a közgyűjtemények témakörben külön fejezet a levéltár. Először „otthon" tekintjük át kialakulásának folyamatát, funkcióit, működési rendszerét Magyarországon. A módszer tanári előadás a levéltári ismeretek kézikönyve alapján. A tanulók könyvtárunkból kölcsönözhetik Závodszky Géza tanári segédkönyvként ajánlott munkáját, amelyet tulajdonképpen az ő kezükbe szánt. Az irattár fogalmát is megbeszéljük. Iskolatitkárunk megmutatja az iktatás módját, az iratok tárolását. Ilyen előkészítés után következik az az óra, amelyen már a levéltáros mutatja be a Vas Megyei Levéltárat a helyszínen, részben a kutatószobában, részben a raktáron végigvezetve a tanulókat. Sőt a pincéig, hogy megértsék, miért került a megyei levéltár régi börtönépületbe. Ekkor tisztázódik a folyóméter, fond, ügyirat fogalma. Tájékoztatást kapunk a levéltári kutatás felételeiről, s arról is, hogyan kell hivatkozni a levéltári forrásokra. Mivel a fakultatív órákon párhuzamosan forráselemzés is folyik az újkori írásos forrástípusok köréből, a levéltáros ennek figyelembevételével válogatja ki a bemutatott iratanyagot. Tehát missilisek, városi és megyei jegyzőkönyvek, anyakönyv, folyószabályozásról szóló ügyirat, boszorkányper tanúvallatása stb. szerepel a programban. A történelemórák időrendje határozza meg, mikor kerül sorra egy kiemelt forrás elemzése a fakultációs csoportban. Először a Mária Terézia-kori úrbérrendezés anyagát dolgozzuk fel. Mivel a gyerekek nagy részének családi gyökerei valamelyik vasi faluba nyúlnak vissza, előre összegyűjtöm, ki melyik települést választja. Nem kötelezően, rendkívüli délutáni foglalkozáson megyünk el a levéltárba. Mindenki önállóan dolgozik saját urbáriumával. Ehhez stencilezve megfigyelési szempontokat kapnak, s közben a levéltárossal együtt halkan egyéni útbaigazítást adunk. Az összefoglalást már az iskolában tartjuk. Az urbáriumfüzetek első fele nyomtatott rész, a tabellákra meg nagyon vigyázunk. 1848 márciusának nagyon érdekes helyi vonatkozásait az évforduló körül időzítve tanulmányozzuk a megyei és városi jegyzőkönyv xeroxmásolata alapján. Horváth Boldizsár városi jegyző 16 pontja a helytörténeti olvasókönyvben is megtalálható. Egy március 15-i ünnepélyen ebből az anyagból helytörténeti jellegű műsort állítottunk össze. Bár a levéltárba kevés tanuló jut el, a II. és III. osztályos történelemórákon közvetve mégis mindenkinek nyújthat értékes élményt a foto- és xeroxmásolatok révén. Néhány percig tart pl. egy céhszabályzat, Széchenyi- vagy Kossuthlevél kézbeadása. Mennyivel maradandóbban épül be a kötelező ismeretek anya-40