LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Berényi Ildikó: Levéltári szemléltető anyag felhasználásának tapasztalatai a középiskolákban. • 1985. [LSZ 1985/3. 103-104. p.]

— nyomásos földművelés (a térkép feliratozásából kiderül, hogy a jobbágyok a szántóikat 1800 körül három nyomásban művelték: „calcatura prima, calcatura secunda, calcatura tertia") (6. o.) — az ember természetet átalakító tevékenysége: gátak a Rába és Marcal mellett, vízlevezető árkok, erdőirtás, legelők feltörése stb. (5—8. o.) — a művelési ágak és azokon belüli arányok változásai —• mint a termelés fejlődésének útja vált leolvashatóvá (6—7. o.) — úrbéri viszonyok megszűnését követő elkülönítések a határban: kapitalista nagybirtok, paraszti birtok (7. o.) — a kapitalizálódó mezőgazdaságot az újabb és változó helynevek és dűlőnevek is jelzik: Lucernások, Gazdák legelője, Káposztások (7. o.) — a topográfiai ismeretek gyakorlásának eszközei voltak: tájékozódási, mérési, azonosítási, átszámítási feladatok alapjai (5—8. o.) A szakköri munkában még szélesebb körben hasznosítható forrásoknak bizonyultak a térképek. — a település fejlődésének, szerkezetének változásának pótolhatatlan dokumentumai — gazdag helynévanyagukkal a falu történetének, a gazdálkodásnak, a földrajzi nevek gyűjtésének alapjai — más írásos források adatainak ellenőrzéséhez — táblázatok, diagramok összeállításához stb. adnak anyagot és kínálnak témát a tanulóknak az egyénileg vagy kiscsoportos formában végzett kutatásaikhoz. Én úgy gondolom, élőbbé, emberközelivé: jó néhányuk számára a történelem kilépett a mesék világából, illetve a tankönyvek néha rideg tényszerűségét, elvontságát feloldva izgalmas valósággá vált. Nem akarom a helytörténet szerepét tanítási gyakorlatunkban meghatározni. Ezt megtette a módszertani szakirodalom. De hadd hangsúlyozzam: fontos szerepe van, lehet a készségek kialakításában; s szinte pótolhatatlannak érzem a szülőföld megszerettetése; s ezen keresztül a hazafiságra nevelés terén. Korántsem kiérlelt, befejezett tapasztalatok alapján íródtak a fentebbiek. Mintegy két év anyagfeltáró munka van mögöttem, s még jócskán van előttem és szakköröseim előtt. A további rendszeres munkához szükségét érzem egy igényesebb helytörténeti összefoglalás, majd erre alapozva egy didaktikai szempontból is válogatott forrásgyűjtemény összeállításának. Ennek ellenére remélem, nem teljesen haszontalan közreadni elsősorban a figyelem felhívásának szándékával a fentebbi gondolatokat. Lappints Pál