LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Bezerédy Győző: A községi krónikaírás megszervezése Baranyában. • 1973. [LSZ 1973/1. 39-51. p.]
41 II. Évvégi rendszeresito összesítés. El. Dokumentumgyűjtemény. Minden év végén, amikor a krónika lezárul, annak első példánya a Levéltárba kerül, ahol rendszerezve a kutatók számára hozzáférhető lesz. A községi krónika mint a községtörténetirás egyik forrása, nem selejtezhető. I. A községi krónika-vezetés tartalmi, módszertani kérdései 1. A krónikát községenként kell vezetni, a feladatért az önálló ill. a közös tanácsú községek vb titkárai felelősek. 2. A Végrehajtó Bizottságok titkárai gondoskodjanak a megfelelő személyekről, akik a krónikairást végzik. 3. A települések 1945-1971. évi történetére vonatkozóan kötelesek a Levéltár által megküldött kérdőiveket kitölteni és 1972. március 30-ig bezárólag a Levéltárnak visszaküldeni. 4. Az évkönyv az időrendben történő folyamatos feljegyzést tartalmazza. A leglényegesebb : a) gazdasági, b) társadalmi, politikai, c) népmozgalmi, d) kulturális, e) művelődésügyi, f) egészségügyi, g) geográfiai eseményeket kell feljegyezni. Az évkönyvet az 1972. évi január 1-től kezdődően naplószerűen kell vezetni. Az egymást követő feljegyzéseket formailag is el kell különiteni, dátumozással és uj bekezdéssel. Az éwégi rendszerező összesités (II. fejezet) a fenti 3. pontban felsorolt minden kérdésre (a-g) kiterjed. Az adatszerű összegezésen tul szükséges, hogy a krónikát vezetők javaslatait és kritikai észrevételeit is tartalmazza a településre vonatkozóan. A dokumentumgyűjteményhez (m. fejezet) fotókópiák vagy másolatok is készíthetők iratokról, plakátokról, nyomtatványokról. Ide tartoznak a településsel kapcsolatos újságcikkek kivágásai,- fényképfelvételek (a hátoldalán magyarázó szöveggel), egyéb nyomdai termékek, vázlatok, esetleg magnófelvételek, gazdasági, kulturális, művelődésügyi, sport, stb. események lényeges dokumentumai is. A különböző irattárakból iktatott iratokat a dokumentumgyűjtemény számára kiemelni nem lehet. Ezeknek az irattáraknak az egységét a törvény védi. Ezen iratoknak adatai azonban felhasználhatók. A krónikának tartalmaznia kell a településhez tartozó gazdasági egységek (Tsz., AG., egyéb üzemek, stb.) fejlődésére vonatkozó eseményeket is. Ezek nem különülnek el, hanem szervesen beépíthetők a település egységes krónikájába. II. A községi krónikairás formai követelményei 1. A krónikát egységes méretű, időtálló jó papírra kell írni, írógéppel. Az utóbbihoz azért kell ragaszkodnunk, mert a kézírással irt tények és adatok félreérthetők vagy rosszul olvashatók lesznek. A papír minősége : famentes, A/4-es méretű. 2. A három főrészt (1. évkönyv, 2. évvégi rendszerező összesités, 3. dokumentumgyűjtemény) világosan el kell különiteni. (Uj oldalon kell kezdeni, illetve a dokumentumgyűjteményt egységesen, dossziéban kell elhelyezni.) 3. A levéltári példányt nem kell beköttetni, sem összefűzni. Az oldalszámozást évenként újra kell kezdeni. 4. Az első oldalra (oldalszámozásban : 1.) a település neve, a krónika évköre, a krónikát irók neve kerüljön. 5. A szöveg utolsó oldalán a krónikát évenként le kell zárni. Az elkészült krónikák II. fejezetét (az év végi rendszerező összesítést) a következő év első tanácsülésén kell megtárgyalni. Ez után a krónikát író csoport vezetője a községi tanács vb titkára hite le siti. 6. A hitelesített krónika egy példányát a tárgyévet követő március 30-ig a Baranya megyei Levéltár (Pécs, Kossuth L.u. 11. sz.) cimére kell megküldeni. 5. 6. 7. 8,
