LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Bezerédy Győző: A községi krónikaírás megszervezése Baranyában. • 1973. [LSZ 1973/1. 39-51. p.]

III. A községi krónika-irás szakmai irányítása A Baranya megyei Levéltár feladata a szakmai irányítás. Ez a következőképpen történik: 1. helyben és a megye székhelyén rendszeres konzultáció, 2. az általános tapasztalatokat évenként a krónikairókkal a levéltárvezetés megbeszéli, 3. a kiemelkedő krónikák prublikálására a Baranya megyei Levéltár javaslatot tesz. Mindezeket előrebocsátva a legfontosabb tennivaló az volt,hogy a községi tanácsok vezetői megértsék a krónikairás szükségességét. Főleg azt a tényt, hogy a krónika nemcsak a helytörténész forrásmunkája, hanem pótolhatatlan segítsége a helyi államigazgatásnak is. A munka során sokszor szükség lehet olyan gazdasági, politikai, kulturális, szociális adatokra, amelyek különben az évek során bizonyára elvesznének. A krónikákban mindezek egy helyen megtalálhatók ' lesznek, tehát az érdeklődő még a hosszas keresés miatt fellépő időveszteségtől is mentesül. Ennek érdekében kellett tájékoztatni a községi tanácsok vezetőit a munka jelentőségéről, valamint módszeréről. 1971 decemberében a tanácselnökök részére a Megyei Tanács továbbképzést tartott, amelynek egyik napirendi pontja a községi krónikairás volt. 1972. I. hó folyamán valamennyi járási székhelyen a járási hivatalokban a vb titkárok részére tanácskozást szervezett a Levéltár, melynek ez a munka volt egyetlen napirendi pontja. Ezeken a- megbeszéléseken az elméleti útmutatások mellett a legfontosabb gyakorlati tennivalókat is meg kellett beszélni. A legtöbb vb titkár elhozta magával a már eddig elkészült krónikákat is. A megbeszélés ezek alapján történt. A vb titkárok aktivitása azt bizonyította, hogy megértették a krónikairás szükségességét és annak jelentőségét. Ezeken a megbeszéléseken született meg a határozat arról, hogy a tanácsok által hitelesített vázlatfüzetben is lehet dolgozni. A feldolgozott krónika szabványosított módon történő letisztázása minden év első félévének lezárásakor történik meg. A második félévi rész kidolgozásának határideje minden év december 31-e. Ezek jelentették a munka előkészítését. 1972. február-április között a Levéltár valamennyi községi tanácsot meglátogatta és személyesen találkozott a krónikairókkal. Ez már a gyakorlati munka menetét segítette elő. Természetesen az itt bemutatott krónikák alapján számtalan probléma került felszínre s ezért nem egy munkát a megbeszélés után teljesen át kellett dolgozni. A tanácsi közlönyben, valamint az 1971. évi Baranyai Művelődés IV. számában megjelent módszertani utasítások ellenére a krónikaírók gyenge felkészültsége miatt többségében szakszerűtlen munkák készültek. Sokszor lirai hangvétellel, teljesen lényegtelen dolgokat jegyeztek le. Számolni kellett azzal, hogy általában a krónikair óknak, főleg a pedagógusoknak igen .nehéz csak a puszta tényanyagot leirni. A krónika I. fejezetének, a naplónak pedig ez a legfontosabb ismérve. A számos gyakorlati kérdés közül a leglényegesebb problémát egy-egy falu gazdasági helyzetének a feldolgozása jelenti. Amikor ugyanis a megyében megalakultak a termelő szövetkezetek, minden községnek önálló tsz-e volt. Idővel azonban ezek a párszáz hold földterületü apró gazdaságok életképtelenné váltak, azaz valójában sohasem tudták a szerepüket maradéktalanul betölteni. Ezek a sorvadásra itélt kis tsz-ek összeolvadtak és leggyakrabban a közigazgatási egységnek megfelelően szerveződtek át. A régi tsz-ek legfeljebb mint üzemegységek maradtak meg. A krónikák viszont községenként készülnek. Kérdésessé vált mennyiben szerepeljenek egy-egy tagközség krónikájában a termelőszövetkezet legfontosabb adatai ? Községi szintre (üzemegységi szintre) lebontani nem lehet, hisz az évi mérleg (zárszámadás) ilyen szinten nem készül el. A munka beindulásakor dönteni kellett, hogy a tagközségek krónikáikban kihagyják-e a másutt levő tsz. központ adatait, vagy valamennyi tagközség, amely gazdasági szinten (esetleg üzemegység) feldolgozza a tsz. évi mérlegét (az évi összesitőrészben n.-ik fejezet), természetesen megemlitve a lebontható adatokat, (pl. : a föld-terület megoszlása). A levéltár ez utóbbi mellett döntött. A krónikában minden ilyen adat mellett fel kell azonban tüntetni, hogy az üzemegységszintü vagy egységes. Ugyanehez a témához kapcsolódik a másik, igen lényeges