LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom–krónikaírás–levéltárak. • 1966. [LSZ 1966/1 149-163. p.]

* 154 -de - az eddigi biztató eredmények alapján m feltétlenül meg is érdemli a levéltárak állandó és gonios szakmai-módszertani támogatását. Mind az adatgyűjtés, mind a krónikairás olyan gazdag tárháza lehet a'történetírás szempontjából fontos adalékoknak* amit semmilyen más forrás nem pótolhat*,/Hadd tegyük hozzá, hogy egyéb tudományágak, mint pl* a néprajz, szociográfia, nyelvészet, képzőművészet, zene, építészet, településtudomány, agrártudomány stb* is igen sokat meríthet majd a.Jól vezetett krónikákból*/ A falu, a vidék múltját ma részint tárgyi, részint Írásos emlékekből ismerjük* A régi korok tárgyi emlékei? a munkaeszközök, használati tárgyak, népművészeti alkotások, valamint különféle irott források; oklevelek* jegyzőkönyvek, összeÍrások, munkaszerződések, adóbevallások^, perek, hagyatéki leltárak és egyéb iratok azonban csak hiányos képet adhatnak településeink hajdani életéről* A falukrónika ezzel szemben mint u.ltipusuw elsősorban a .jelennel foglalkozok szocialista .jellegű forrásanyag páratlanul gazdag képet adhat majd a szocialista mezőgazdaság és az egységes paraszti osztály történeti kialakulásáról, a szövetkezeti telnielőmunka fejlődéséről, s ennek nyomán a falu átalakuló életmódjáról, a szocialista életforma megszületéséről. A falukrónikák igy a leghívebb tükrözőivé válhatnak annak a dogmatikus szemlélet által korábban elhalványított törvényszerűségnek, hogy - a nép a t Ör té ne 1 em. a lko t ó j a. ! Még akkor is, ha a krónikairás asupán egyszerű kronológia összeállítására és folyamatos vezetésére törekszik, sokat tehet a jövő történeti kutatás előmozdítására* Ha pedig a gazdasági, politikai, társadalmi, szociális és kulturális fejlődés főbb mozzanatainak rendszeres megörökítésére is vállalkozik, pótolhatatlan történeti íorrásu*á válik. Vessük fel itt a krónika szer készt és néhány elvi*-módszertaní kérdését, kiemelve a levéltári vonatkozásokat* ; A krónikaírók tanácskozásain több alkalommal felvetődött a kérdés, hogy az események rögzítése során a témakörönkénti megörökítés helyesebb gyakorlatié, vagy pedig a kronologikus-komplex adatrögzítés? /A gyakorlatban mindkét módszerrel kísérleteznék a>krónikaírók*/ Bár a tematikus módszer a falu életének egyr-egy szektoráról kétségkívül jobb áttekintést biztositf *- mégis levéltárl-nistoriögráfiai szempontból a komplex feljegyzést tartjuk megfelel őbbnekf

két szempontból is. Egyfelől a kronologikusan, az események sorrendjében, tehát adott e- -setben '"szinkronban"' és "vegyesen" feldolgozott anyag teljesebb kereszt

metszetet ad a falu egységes

életéről, mint a témákra széttagolt és igy az összefüggéseket szükségszerűen megbontó feldolgozás, mely ugyanakkor a keretekbe nem illeő mozzanatokat Vagy elhagyja-, vágy elnagyol-