LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom–krónikaírás–levéltárak. • 1966. [LSZ 1966/1 149-163. p.]
- 155 -ja. Másfelől a komplex megoldással sokkalta jobban lehet biztositani az élet eleven, friss ábrázolását. Ugyanakkor az egyidejű megörökités nem csupán ezt a teljességet és frisseséget biztositja, de a hitelesség szempontjából is megbizhatóbb módszer. • Rátérve a hitelesség kérdésére - a tanácskozások során ugyancsak ismételten felmerült problémára •»$ hangsúlyoznunk kell, hogy a krónika nem lehet egyszerűen "dicsőségkönyv", még kevésbé adhat helyt a valóságot megszépítő, vagy éppen meghamisitó közléseknek. Ma már mindinkább túlhaladunk azon a nézeten, hogy a hibákat takargatni kell. Nyilván nemcsak eredményeinkből tanulhatunk, de hibáinkból is, emellett a korszakos átalakulási folyamatok hősi küzdelme, nagyszerűsége is csak ugy őrződik meg hü arányokban, ha a leküzdött komoly hibákról is őszintén beszélünk• S ha már a küzdelmekről esett szó, nem lehet nemén elmennünk a kronikairasi mozgalom küzdelmei mellett sem, melyeket nem utolsó sorban éppen a hitelesség; •.védelmében kellett megvivnia. Hiszen ** t.ul a megindulás személyi, anyagi, technikai, szerkesztési nehézségein -nem csupán a nacionalistálromantikus-anakronisztikus elképzelésekkel, a tudatlansággal kellett megbirkóznia, de azokkal a nézetekkel is, melyek - a dogmatikus periódusban - a tárgyilagosság lehetőségét is kétségbevonták, s a krónikairói igazmondással szemben vagy eleve tagadólag foglaltak állást, vagy legalábbis fenntartásokat hangoztattak* U-gyánakkor a sajátos módon mégis feltételezett hibafeltáró hitelesség személyi vonatkozásaiból fakadó gyanúsítgatás és ellenszenv is sok nenézséget okozott a mozgalomnak* , Mindez azonban egyre inkább a múlté:- a krónikairás sikeresen helytállt szavahihetősége védelmében, megtalálva a hiteles adatközlés megfelelő módszereit: az események konkrét adatolását, állandó figyelőszolgálat kiépítését, a kollektiv adatgyűjtést és adat ellenőrzést* Csak igy kerülhető el mind a közlésekben, mind az értékelésekben a tévedés^ Ez utóbbival kapcsolatban kiemeljük, hogy a krónikairáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik az állásfoglalás is, amiben természetesen lehet több-kevesebb szubjektivitás /ez minden korban minden krónikairó joga/, a kollektiv munka azonban, ha ezt a szubjektivitást nem is, de a hibás Ítéleteket mindenesetre kiküszöbölheti. . _ További kérdés: az egyes lényeges. jellemző adatok rendszeres időközökben /naponként* havonként, évenként stb./ történő megörökít éa-e az összehasonlít ás, a fejlődés tükrözése érdekében. A tanácsok például főleg a rendszeres gazdaságtörténeti adatgyűjtést értékelik a krónikákban, mivel ezt közvetlenül hasznosíthatják mindennapi munkájukban* De egyéb rendszeres vizsgálatok is fontosak lehetnek számukra, például az ingázás helyi adatai, a munkaerővándorlások okai, s azok váltakozásai a lakóbizottságok, üzemi bizottságok munkájának adatai stb. Csak a közelmúltban is sok fontos irat, kimutatás elkallódott,