LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom–krónikaírás–levéltárak. • 1966. [LSZ 1966/1 149-163. p.]
- 153 -történelmi, muzeológiai és levéltárig valamint politikai-ideológiai, művelődéspolitikai és népművelési alapismeretekre, továbbá a gyűjtés és rendszerezés-feldolgozás módszertanának elsajátítására* A továbbképzés gyakorlati me gValósitásában jelent ős szerep hárul a TIT megyei történeti szakosztályaira, a muzeumokra, s nem utolsó sorban a levéltárakra is. ., S ha már itt tartunk, beszéljünk részletesebben is a honismereti mozgalommal szinté egyidoben, a történeti-helytörténeti kutató-és gyűjtőmunka keretében .jelentkezett kronikairási kezdeményezésről és annak gyors fejlődéséről. • l ' ^: Mi volt ennek az egyre növekvő érdeklődésnek a forrásai Annak felismerése, hogy a honismereti mozgalom s ezen belül maga a krónikairás nem különcködés, nem"hobby" többé, hanem tudományos szak-szerűségben egyre fejlődő öntevékenység* melynek célkitűzése - a különböző szakképzettségű s ugyanakkor sokféle érdeklődésű szakemberek bevonásával - éppen az/ hogy; integrálja az- állandóan differenciálódó szakismereteket« küzdjön az atomizálódás, eXidegeheáés ellen*, egyoldalú szakemberekből - képzett polihisztorokat neveljen, akik pihené sképpen, de szakmai igényességgel vállalják a szakmájukon tuljü. terű- > letekre való kitekintést* S lehet-e jobb eszköz e cél elérésére a rendszeres krónikairásnál^.hiszen az általa igényelt munka tág gyüjtőmedencéje a sokféle;szakismeret, élmény- és művelŐdési áhyág fel- . halmozásának,. Nincs az: életnek, olyan terűié te. v melynek szakemberé ne találná meg a maga feladatát^tevékenységi körét a krónikairáshoz szükséges anyaggyűjtésben es ahnák feldolgozásában. v. ;; • ?".'."'.;•.'.. Mi volt a kezdet? Több helyi próbálkozás után 1961-ben Egerben országos tanácskoz.ásvfolyt a helytörténeti kutat ómunkáról, ezzel együtt a krónikairásról,, Enhek nyomán indult el /'elsőnek a B cs-Kiskun megyei Foktőn/ a rendszeres Ikrónikairás - falvakban, termelőszövétkezetekben, iskolákban és;'másutt is4, Az ország több pontján /többek között Szoboní Esztergomban,Hódmezővásárhelyen-Szégvárötti Tüskevárott, Orosházán, Budapesten, Salgótarjánban stb./ tartott országos konferenciák, táj értekezletek,"tapasztalatcserék és tanfolyamok közvetve, vagy közvetlenül, elősegítették a krónikairás egységes gyakorlat ának kialakítását, de .bázisának körét "ez. .ideig nem t udt ák : kellően kiszélesíteni. A krŐJaikairás a honismereti mozgalom mai fejlettségi fokán tulnyomórészt; falukróhiká": jelent_, s csak szórványosan . tálálkozu.nk termelőszövetkezeti-, • üzemi-, iskolai s.tb * •kronikairási •. próbálkozásokkal,;.'.' V'/j" Levéltári szempontból a honismereti mozgalmat, s ezen belül , elsősorban a helytörténeti adatok, dokumentumok gyűjtését., rendszerezését, kiállítás keretében való bemutatását, helytörténeti bibliográfiák szerkesztését, kronológiák összeállítását,'valamint a rendszeres krónikairást ugy kell értékelnünk, mint amely nemcsak igényli,.